A közös valutát különösen nagy csapás érte, mely a keddi new yorki kereskedésben még 1,45-re tudott felkapaszkodni, a csütörtök reggel azonban már 1,41-re zuhant. Az euró dolgát a legutóbbi Moody's figyelmeztetés is nehezítette, mely ezúttal a három legnagyobb francia bankot vette célba, melyek jelentős görög kitettséggel rendelkeznek, a magánszektornak nyújtott hiteleken és az államkötvények közvetlen birtoklásán keresztül. Komoly aggodalmat okoz, hogy az európai vezetők sehogy sem tudják majd elkerülni, hogy az esetleges görög csőd ne terjedjen tovább a többi eladósodott eurózóna tagra, pl. Írországra, Portugáliára, Spanyolországra, Olaszországra, Belgiumra és Franciaországra. A bizonytalanságot tovább fokozta, hogy a görög miniszterelnök, Papandreou új kormány megalakítására tett utalást, ezzel biztosítva a megszorító csomagjához szükséges támogatást. Az idő azonban Papandreou ellen dolgozik, tekintve hogy az új kiadáscsökkentési és privatizációs intézkedésekhez a parlament beleegyezése szükséges, ezek hiányában pedig az ország nem részesülhet az EU/IMF létfontosságú mentőövében.
Az európai adósságválságnak ez a legutóbbi fejezete tovább fokozta a kockázatkerülést, ez szerdán komoly, csütörtökön mérsékelt veszteséget okozott a nagyobb amerikai és ázsiai tőzsdék többségénél. A részvényeknél az elmúlt két hónapban tapasztalható csökkenő trend kapcsán egyelőre nem lehet látni miért és mikor fordulhat meg, az S&P 500 7,5 százalékot veszített a legutóbbi csúcshoz képest, a Hang Seng, az ASX 200 és a Shanghai Composite pedig több mint 10 százalékot zuhantak.
A nyersanyagpiacok sem úszták meg; a brent nyersolaj szerda reggel még a 120 dolláros szintet tesztelte, de este már összeomlott és csütörtökön sem tudott a 114 dolláros szintről érdemben elmozdulni. A nyersanyagoknak kitett valuták is gyengültek; az AUD már nincs messze az 1,05-ös szinttől, miután szerda reggel még 1,07 felett járt, a norvég korona pedig 3 százalékot veszített ugyanebben az időszakban. A borúlátóbb hangulat mindazonáltal kedvezett a dollárnak, az elmúlt két nap alatt 2 százalékkal erősödött a dollár index. Az amerikai valuta annak ellenére tudott erősödni, hogy az USA költségvetésével és az adósságplafonnal kapcsolatos viták semmilyen előrelépést sem mutatnak.
Beindult a pókerezés a görögöknél
Az eurózóna pénzügyminisztereinek keddi sürgősségi értekezletén nem született megegyezés a második görög mentőcsomagról, de az igazat megvallva olyannyira bebetonozta magát mindkét oldal, hogy a gyors kompromisszumra amúgy sem volt nagy esély. Ami a pesszimistákat illeti, a közös álláspont hiánya, továbbá hogy július előtt nem is számíthatunk semmilyen egyezségre, illetve hogy mindez kockára teszi, de legalábbis késleltetni fogja az IMF-mentőhitel következő folyósítását, újabb muníciót adott az "euró-medvéknek". Az optimistáknak ugyanakkor az adhat reményt, hogy a tárgyaló felek látszólag olyan megoldást keresnek, mellyel mindketten megvalósíthatják célkitűzéseiket. Az EKB és Franciaország továbbra is a görög csőd elkerülését szorgalmazzák, míg Németország a magánszektor szerepvállalását követeli. Az is előfordulhat, hogy közös útra lépnek a felek, mellyel kivédhető a csőd, ugyanakkor a magánhitelezőket is tehervállalásra kötelezi, bár az ilyen és ehhez hasonló kompromisszumok könnyen üres frázisnak bizonyulhatnak, melyek elkerülik a valódi problémákat.
Bizonyos mértékben hiábavaló ez a vita, tekintve hogy Görögország így is, úgy is a fizetésképtelenség felé sodródik. A legutóbbi (keddi) költségvetési hiányt mutató számadatok megerősítették, hogy nincs értelme fiskális konszolidációról beszélni az országban. Az év első öt hónapjában több mint 7 százalékkal csökkentek az adóbevételek az előző év azonos időszakához képest, ráadásul ezzel egyidőben a költségvetési hiány is tovább szélesedett. Könnyen belátható, hogy amennyiben a görögök még arra sem tudnak elég adót behajtani, hogy az aktuális kiadásaikat fedezzék, akkor arra végképp nincs esély, hogy visszafizessék a felhalmozott adósságot, mely idén a GDP 160 százalékát is elérheti.
Az átütemezés, az adósságcsere és az önkéntes szerepvállalás lehetőségei mellett, egy dolog biztos: Görögország csődbe jutott, és csak egyre több adósságot fog felhalmozni (mellyel csak növeli fizetésképtelenségét), hacsak nem tartogat valami csodát az állami vagyon privatizációja. Az adósság-átütemezés, mely jelentős veszteséggel és a futamidők meghosszabbításával jár, immár nem halasztható tovább. Ez bizony már a csőd állapota, és Görögország már rég nem rendelkezik megfelelő kapacitással, hogy visszafizesse tartozásait, így annak a kinyilatkoztatása, hogy az ország fizetésképtelenné vált, csupán egy formális gesztus lenne. A nagyobb európai bankok már elkezdték leírni a birtokukban levő görög kötvényeket, ahogy erre számíthattunk.
A csőd természetesen súlyos következményekkel járna a görög banki szektorban, mely az államkötvények legnagyobb hányadát birtokolja. Mindez megtizedelné a bankok tőketartalékait és minden eddiginél nagyobb rohamot eredményezne a banki betétekért. Az EKB ugyanakkor kikötötte, hogy nem fogja elfogadni a bedőlt görög kötvényeket fedezetként; a görög bankok eddig közel 70 miliárd euró értékben különítettek el ilyen kötvényeket, az EKB által biztosított likviditás ellenében. Így aztán a görög csőd számos helyi bank összeomlásához vezetne, hacsak Európától nem kapnak egy nagy tőkeinjekciót (ez azonban kevésbé valószínű). A görög banki szektor összeomlása hasonló aggályokat váltana ki a többi eladósodott nemzetgazdaság (pl. Írország és Portugália) hitelezőinél. Így nem meglepő, hogy az eurózóna pénzügyi tisztviselői igen keményen dolgoznak az országcsőd elkerülésén. A beindult pénzügyi dominót azonban már nem lehet megállítani. Talán már el is értük azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút.
Görög kötvényeik miatt pórul járhatnak a francia bankok
A romló görög helyzet fényében a Moody's a héten megtette, amit meg kell tennie, és a három legnagyobb francia bankot arra figyelmeztette, hogy hamarosan leminősítésben részesülhetnek, mivel nagy mennyiségű görög kötvényt tartanak. A BNP Paribas-t, a SocGen-t és a Credit Agricole-t is vizsgálni fogja a Moody's, hogy megállapítsa, megfelelő-e a jelen besorolásuk egy esetleges görög csőd, vagy átütemezés esetén. A francia bankok nagymértékben függnek Görögországtól, mind az államkötvények közvetlen birtoklása, mind pedig a magánszektornak nyújtott hitelek miatt.
Forrás: FxPro
Jogi nyilatkozat és kockázati figyelmeztetés
Az FxPro Financial Services Ltd tevékenységét a CySEC engedélyezi és szabályozza (engedélyszám: 078/07) FxPro Financial Services, Karyatidon 1, Ypsonas, Limassol 4180 Cyprus.
