A rokkantnyugdíjasok országa
A munkaerőpiacon maradást ösztönző intézkedések mellett két olyan adminisztratív intézkedésre is szükség, ami számottevően növelheti az időskori aktivitást.
1. A rokkantnyugdíjazás rendszerének szigorítása, fokozottabb ellenőrzése
Az újonnan nyugdíjba vonulók 40-50 százaléka rokkantnyugdíjas, ami az átlagosnál rosszabb egészségügyi helyzetet figyelembe véve is indokolatlanul magasnak mondható. A hálapénz rendszeréhez hasonlóan azt is mindenki tudja, hogy a rokkantnyugdíj megítélését erőteljesen korrupció lengi körül. A rendszer megszigorítása az államnak elemi érdeke, mert évente 40-50 ezren hagyják el ezen a csatornán keresztül a hivatalos munkaerőpiacot. A rokkantnyugdíjazás rendszerének szigorításával vélhetően nemcsak az 55 év feletti korosztály, hanem a középkorú férfiak foglalkoztatottsága is valamelyest növelhető, hiszen körükben igen magas a rokkantnyugdíjasok aránya.
2. A nyugdíjkorhatár emelése
A nyugdíjkorhatár korábban bemutatott módon végrehajtott emelése a másik adminisztratív eszköz, ami az idősek foglalkoztatottságának növekedését támogatja. A korhatáremelés az elmúlt években bizonyítottan növelte a foglalkoztatottságot az idősek körében. Az 1997-ben bevezetett 1998-től érvényesülő korhatár emelés hatására összesen több mint 200 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság az 50 év feletti korosztályban.
35. ábra: Az 50 évnél idősebbek foglalkoztatottságának változása (1998-hoz viszonyítva, ezer fő)
Az időskorúak foglalkoztatása terén javasolt intézkedések 2008-ig a GDP 0,6-0,9, 2010-ig pedig 1,3-1,9 százalékkal javíthatják a költségvetés egyenlegét. A nők nyugdíjkorhatárának korábban bejelentettek szerint folytatódó, a férfiak nyugdíjkorhatárának 2007-re javasolt emelése, az ösztönzők bevezetése és a rokkantnyugdíjazás rendszerének megszigorítása már két éves időtávon is jelentős megtakarítás okoz. Számításunk szerint a javasolt intézkedések elegendőek ahhoz, hogy a munkaerőpiacról két év alatt kilépő 200 ezer fő közel fele munkában maradjon. A javasolt intézkedések így 2008-ig 70-110 ezer fővel növelhetik a foglalkoztatást az idősek körében, ami 0,6-0,9 százalékkal javíthatja a költségvetés egyenlegét. 2010-ig a foglalkoztatási hatás megközelítheti a 200 ezret, tehát az európai átlaghoz képest mutatkozó foglalkoztatottsági lemaradás tekintélyes része ledolgozható. A hiánycsökkentő hatás négy év alatt elérheti a GDP 1,3-1,9 százalékát.
Central European Management Intelligence (CEMI)
