Azzal akár még egyet is lehet érteni, hogy a kormány nemcsak magánszemélyeknek, hanem kis- és középvállalkozásoknak (kkv) is elérhetővé tette a piacinál jóval alacsonyabb, 3 százalékos kamatozású hiteleket. A lakosság lakáscéljaihoz passzított, szeptember 1-jén debütált Otthon Start után múlt hétfőtől, azaz október 6-ától már a kkv-k is igényelhetnek ilyen forrást a Széchenyi Kártya Program keretében, a kijelölt hitelintézeteknél.
Más kérdés, hogy a kkv-k már eddig is 3 százalékon juthattak beruházási hitelhez. Most az az újdonság, hogy azokat a likviditási hiteleket is ezen a szinten érhetik el, amelyek szintén olcsóbbak voltak a piacinál, 4,5 százalékos volt a kamatuk, így a mostani enyhítés nem is olyan jelentős a 6,5 százalékos jegybanki alapkamathoz igazodó piaci banki forrásokhoz képest.
Éppen az okozhatja a gondot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára, hogy hogyan hasson a fő monetáris politikai eszközének számító alapkamaton keresztül a hitelezési folyamatokra annak érdekében, hogy teljesüljön a 3 százalékos inflációs célja. Vajon az történik most, hogy mivel az MNB az új vezetőjével, Varga Mihállyal az élen sem kockáztat meg egy kamatcsökkentést, még a kormányfő és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter sürgetésére sem (ahogy arra Varga elődje, Matolcsy György sem volt hajlandó), most az Orbán-kabinet tette meg ezt helyette – igaz, szűkebb körben, csak a lakosság és a kkv-k számára?
Ezen is lamentált főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfői adásában Szűcs M. Péter riporterrel.
A teljes adást a fenti linken lehet meghallgatni.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
