Számos olyan rossz példát lehet mind személyes ismeretségből, mind pedig az ingatlanosok gyakorlati élményeiből felhozni, amikor az ingatlanon való osztozkodás teljesen megmérgezte az egyébként békésnek indult szétválási procedúrát, különösképpen akkor, ha a végén vagy a bíróság, vagy közös megegyezés alapján az egymástól elhidegült felek közös fedél alatt kellett, hogy folytassák életüket. A legkézenfekvőbb megoldás ilyen esetben az eladás, melynek külön koreográfiája van.
Forintokra váltható megelőzés
A józanabb gondolkodásúak – és jobb anyagi helyzettel rendelkezők – ezt a kérdést általában úgy oldják meg, hogy az adott lakás csak egyikük tulajdonában van, így nem kell rajta osztozkodni. Praktikus, ha a másik félnek is van hova mennie – a közös évek alatt ez a lakás akár folyamatosan ki is adható, így pótlólagos bevételi forrást lehet vele teremteni. Persze az első mézeshónapokban-években mindenki a boldog együttélést élvezi, de ne engedjük el a fülünk mellett a szülők, rokonok esetleges intelmeit az ingatlan védelmével kapcsolatban – ha nem figyelünk, bizalom ide, szerelem oda, egy válás után súlyos milliókat is bukhatunk, a szerző egészen csodálatos tündéreket látott a bíróságon anyagias sárkánnyá változni, amire a rokonság még nagyon erősen rá is segít.
Ha csak egyik félé a lakás, és papíron semmilyen életközösségben nem vagyunk, a gond egyszerűen megoldható, a másik fél költözik. Komolyabb kapcsolat esetén mindenképpen érdemes házassági szerződést kötni, ez megfelelő védelmet nyújt, de konzultáljunk ügyvéddel, aki biztosan tudja azokat a jogi fogásokat, melyek meggátolják, hogy adott esetben elveszítsük az ingatlant, vagy egy részét.
Közös lakás (hitelből) – indulat a kivásárlósdi?
Érdemes megfontolni az ügyvéd felkeresését közös lakás vásárlása esetén, különösen akkor, ha a hitelt is együttesen vesszük fel. Ilyenkor ugyanis a kapcsolat megromlása esetén bonyolultabbá válnak a viszonyok, valakinek persze itt is költöznie kell, de ahhoz a másik félnek ki kell vásárolnia, vagy az egész lakást el kell adni. A hitelkiváltás és a kivásárlás ma már egyébként viszonylag probléma nélkül elintézhető, főleg, ha van hozzá anyagi hátterünk, és megvan a közös szándék. Előfordult olyan eset is, amikor egyik fél sem akart kimenni a lakásból – ebbe a játékba maximum akkor érdemes belemenni, ha a miénk a nagyobb tulajdonrész, egyébként egy idő után valószínűleg a másik fél és ügyvédei elunják, életünk pedig kezdhet a pokoljáráshoz hasonlítani.
Zita egykori barátja kényelmes fiú volt, esze ágában sem volt kiköltözni a közösen vett lakásból. A hitelt közösen vették fel, a kapcsolat megromlott, neki azonban nem volt kedve menni, mivel a lakás jó helyen volt, közel a munkahelyéhez, és gondolta, hátha majd egykori barátnője unja meg hamarabb. Zita előbb folyamatos házibulikkal, hajnali porszívózással próbálkozott, sikertelenül, majd később ezt elunva ismerősökön keresztül az ő részére beköltöztetett egy hangos vásározó családot valahonnan a Távol-Keletről. Ex-barátja két napon belül elköltözött és belement a kivásárlásba.
Még szebb a helyzet, ha közben megelőlegező szocpolt is felvettünk a vásárláshoz, ennek feltételeiről is érdemes alaposan tájékozódni, és tartalékolni némi tőkét, ha netán mégis vissza kellene fizetni.
Egy fedél alatt szakítás után
Ha olyan helyzet alakul ki, hogy a szakítás/válás után is közös lakásban kell maradni, a kivásárlás pedig anyagiak hiányában nem valósulhat meg, érdemes nekiállni a lakás értékesítésének. Az ingatlanközvetítésben dolgozók elmondása szerint ez sikamlós terület, hiszen mind a két – sokszor már egymással nem beszélő – féllel kell egyeztetni. Erre az időre érdemes fegyverszünetet kötni, hiszen mindkét félnek érdeke a gyors szétköltözés.
Tivadar és Ilona nyolc év együttélés után döntött úgy, hogy elválnak útjaik. Az egészen mély színvonalú osztozkodás után (mely kiterjedt a felmosó vödörre is) végül az a döntés született, hogy megosztva használják az ingatlant. Az értékesítés azonnal, mindkét félben felvetődött, végül úgy oldották meg a kérdést – közvetítők segítségével – hogy Ilona albérletet finanszírozott egykori kedvesének arra az időre, amíg eladják a lakást. Saját bevallása szerint ugyan anyagilag nem érte meg, de így legalább nyugodt volt mindkettőjük további élete.
Az értékesítés kezdetén határozzuk meg, hogy mennyit szeretnénk kapni a lakásért – kérjük itt is közösen szakember segítségét – mert a túlzó ár sokáig lehetetlenné teheti az eladást. Az értékesítést érdemes ezek után az egyik félre bízni (vagy leginkább ingatlanosra), mert a folyamatos, két féllel való egyeztetés sok vevő kedvét elveheti.
Amikor potenciális vevő érkezik a lakásba, arra az időre tegyük félre ellenérzéseinket, mert különben a vevő menekülni fog – vagy megérzi, hogy iszonyatosan gyorsan szabadulni akarunk a lakástól, és alacsony ajánlatot fog tenni. Arra a 15-20 percre érdemes békésnek és együttműködőnek mutatkozni, adott esetben azt sem kell közölni, hogy kapcsolatunk már túl van mindenen. Lehetőleg kerüljük el azt, hogy látható legyen az egyes lakrészek elszeparáltsága, ha nem muszáj,ne falazzunk be ajtókat vagy torlaszoljunk el folyosókat.
Ilyen esetben érdemes az első komoly ajánlatot elfogadni, hogy ne húzzuk sokáig a dolgot, a kiköltözést is bonyolítsuk le minél gyorsabban, hogy mindkét fél megkezdhesse saját új lakásának keresését.
