TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2009. február 2. 14:29

A fokozottabb költségvetési fegyelem és az államadósságok alacsony szintje a kelet-közép-európai államkötvények növekvő vonzerejének záloga – állítják az Erste Csoport elemzői. A likviditási helyzet és a további monetáris lazítás az elemzők várakozása szerint növeli a kelet-közép-európai államkötvények iránti keresletet.

A fokozottabb költségvetési fegyelem és az államadósságok alacsony szintje a kelet-közép-európai államkötvények növekvő vonzerejének záloga – állítják az Erste Csoport elemzői. A likviditási helyzet és a további monetáris lazítás az elemzők várakozása szerint növeli a kelet-közép-európai államkötvények iránti keresletet.

A nyugat-európai gazdaságok egyre növekvő pénzügyi igényei (a mentőcsomagok, a gazdaságélénkítő programok, és a költségvetések bevételi oldalát hátrányosan érintő recesszió) azt a kérdést vetik fel, hogy a hosszú távú hozamok alacsony szintje fenntartható-e a kibocsátott államkötvények óriási mennyiségének tükrében. Ebben a vonatkozásban a kelet-közép-európai „Nyolcak” helyzete Ukrajnát leszámítva sokkal kedvezőbb, hiszen a térségben eddig sem a bankmentés, sem a nagyvonalú gazdaságélénkítés eszközéhez nem kellett nyúlni. Az eddig elfogadott gazdaságélénkítő intézkedések a meglévő állami kiadások újracsomagolását, vagy az EU-pénzek hatékonyabb kihasználását és társfinanszírozását jelentik.

A fokozottabb költségvetési fegyelem a kelet-közép-európai államkötvények mellett szól

A kelet-közép-európai országokban jelentkező költségvetési lazítás fő kiváltó oka nagy valószínűséggel a potenciális és a tényleges GDP közti különbség növekedése nyomán fellépő negatív ciklikus hatás lesz. Enyhe adócsökkentésről szóló tervek vannak terítéken Szlovákiában és Csehországban, ennek ellenére a legtöbb esetben a költségvetési hiány a GDP három százaléka közelében vagy az alatt várható.

Sőt, az IMF támogatását élvező országok (Ukrajna, Magyarország és Szerbia) a ciklikus hatásokat követő deficit fájdalmas lefaragása miatt fizetett és fizetendő nagy ár ellenére mélyen elkötelezettek a költségvetési konszolidáció iránt. A kelet-közép-európai „Nyolcak” között a legmagasabb hiány várhatóan Romániában jelentkezik, hiszen a fiskális politika változatlansága esetén 7 százalék körüli GDP-arányos hiány alakulhat ki, mivel a választási évben elfogadott törvénymódosítások zömének árát 2009-ben kell megfizetni. Nagyon valószínűnek tűnik azonban, hogy a piacok rákényszerítik majd a román kormányt arra, hogy inkább önerőből, mintsem az IMF segítségével hajtson végre módosításokat a költségvetésben, ugyanis a második eset a politikai kockázatok növekedésével járna. Ha Románia a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul segítségért, ez a döntés véleményünk szerint a kötvényeket támogatná, ugyanis az IMF olyan hitelkeretet ajánlana fel, amely visszafogná az államkötvények nettó kibocsátását és agresszívabb monetáris lazítást eredményezne.

A kelet-közép-európai államadósság alacsony szinten áll, így várhatóan az államkötvény-kibocsátás mértéke is kicsi marad

A kelet-közép-európai „Nyolcak” viszonylag alacsony mértékű államadósságát és költségvetési hiányát figyelembe véve az államkötvények mennyisége ésszerű marad az ilyen papírok viszonylag rövidebb átlagos lejárata ellenére. Várakozásaink szerint a legnagyobb mértékű bruttó kibocsátás Magyarországon történik majd, mivel az államadósság komoly része (a GDP 19 százaléka) lejár 2009-ben. Azonban a Valutaalappal és az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében – amely a lejáró adósságállomány mintegy 5 százalékra biztosít forrásokat – a magyar államnak nem kell a külföldi pénzpiacokhoz fordulnia hitelért, ezáltal a nettó kibocsátás egyrészt negatív értéket vesz fel, másrészt csak nemzeti devizában történik. Ennek eredményeként végülis az idén kevesebb magyar államkötvény lesz a piacon, mint 2008-ban. A helyi piac pedig a várakozások szerint felszívja a friss állampapírokat pusztán a lejáró értékpapírok mennyiségének újrajegyzésével. A nettó kibocsátás negatív mértéke mellett a csökkenésnek induló rövid távú kamatok is pozitívan hatnak az állampapírokra.

A likviditási helyzet és a további monetáris lazítás a várakozások szerint növeli a kelet-közép-európai államkötvények iránti keresletet

„Általánosságban azzal számolunk, hogy a kelet-közép-európai „Nyolcak” hitelállományának robosztus növekedésében bekövetkezett visszaesés és a nyugdíjalapok (főleg Lengyelországban és Szlovákiában) növekvő piaca a GDP 1-2 százalékára rúgóan feltornázza a keresletet az állampapírok iránt” – jelentette ki Juraj Kotian, az Erste Csoport kelet-közép-európai makroelemzési csoportjának társigazgatója. Ezen felül a kelet-közép-európai „Nyolcak” zömének bankszektora fölös likviditással rendelkezik (Szlovákiában a legmagasabb ez az érték: a GDP mintegy 20 százalékára rúg). A bankok igyekeznek majd államkötvényekbe fektetni, nem pedig alacsony kamatszinten bankbetétekbe tenni ezeket a pénzeket. Az év első hónapjában máris komoly érdeklődés mutatkozott az állampapírok iránt: a kötvényaukciókon rendre komoly túljegyzések születtek. A kamatcsökkentés mellett a jegybankok esetleg a tartalékok minimális mértékére vonatkozó előírások lazításával is próbálják majd a monetáris politikát felpuhítani, így támogatva a hitelállomány bővülését, illetve az államkötvények kibocsátását. Magyarországon, Ukrajnában, Romániában és Horvátországban már visszavették (vagy részben lecsökkentették) az abnormálisan magas tartalék-előírást, ami túlságosan nagy mennyiségű likvid pénzösszeget szippantott el a piacokról. Arra számítunk, hogy 2009-ben a jegybankok tovább folytatják a tartalékok minimális mértékére vonatkozó előírások „normalizálását” (kiváltképp a nemzeti valutára vonatkozóan), visszaterelve a lekötött likviditást a piacokra. A hitelállomány növekedésében bekövetkezett csökkenés nyomán okafogyottá vált a tartalékok magas szintje, ugyanis hátrányosan hatott volna a gazdasági fejlődésre, az államkötvények hozamára és a hitelállomány növekedésére a tartalékokra vonatkozó túlságosan is szigorú likviditási korlátok miatt.

Javulnak a kelet-közép-európai kötvénykereskedés kilátásai

A borús világgazdasági kilátások, a nagyfokú kockázatkerülés, valamint az agresszív monetáris lazítás miatt a főbb pénzpiacokon az állampapírok hozama rendkívül alacsony szintre esett vissza. Ez azonban nem igaz a kelet-közép-európai „Nyolcak” esetében, hiszen ezekben az országokban az államkötvények és a CDS-értékpapírok kamatmarzsa magas maradt annak ellenére, hogy a legtöbb „Nyolcak” országban nagy az esély a csökkenő infláció, a tempósan lassuló gazdasági növekedés, és a további kamatcsökkentés lehetőségére. „Arra számítunk, hogy a CDS-eknél és az államkötvényeknél zsugorodni fog a szpred az elkövetkezendő hónapok során az állampapírok iránt (főként a belföldi befektetők részéről megnyilvánuló) nagyobb kereslet nyomán, valamint hogy egyes nagyon is eladósodott nyugat-európai országok esetében emelkedő tendenciát mutat a kamatfelár” – mutat rá Juraj Kotian. Mindez kiváló lehetőséget teremt például a cseh, a szlovák, a magyar és a román kötvénypiac számára (főként az IMF kimondott-kimondatlan támogatása mellett) például Írországgal, Spanyolországgal, vagy Görögországgal szemben.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.