Ez a mostani válság sokban különbözik az eddigiektől, de egyszer ennek is vége lesz, a világ vezető hatalmai pedig már a jövőn gondolkoznak. "Az eddig előtérbe került keynesi rendszer várhatóan megváltozik majd, a rendszer teljes újragondolása következhet a válság hatására" - mondta el "Az ingatlanpiaci buboréktól a globális válságig" című panelbeszélgetésen Patai Mihály, az UniCredit hazai elnök-vezérigazgatója.
"A pénzügyi rendszerben jelenleg a legnagyobb fegyver azok kezében van, akik nem vettek részt a rendszer kialakításában" - utalt Kína növekvő súlyára Patai Mihály. Szerinte az Egyesült Államok marad a világ vezető hatalma, ugyanakkor Európa és Kína befolyása egyre nagyobb lesz a jövőben.
Bűnös-e a pénzügyi szektor?
A fenti kérdést tette fel Farkas István, a PSZÁF elnöke, aki rögtön meg is válaszolta: szerinte a pénzügyi szektor csak annyiban hibás, hogy hagyja, hogy a buborékok kialakuljanak, növekedjenek. Farkas szerint a válságok három típusának kombinációját láthatjuk most: az eszköztípusú válságok (pl. az ingatlanválság), a likviditási válságok és a bizalmi válságok együttesének vagyunk szemtanúi.
Frakas István szerint a jelenlegi helyzet nem oldható meg azzal, ha öntik a pénzt a piacra. "Ideig-óráig működőképessé lehet tenni ezzel a rendszert, de magát a problémát nem oldja meg" - mondta el Farkas István. Szerinte a legjobb megoldás az infrastruktúra helyreállítása lenne.
"Első alkalommal indult a válság a világ legfejlettebb országából, ezért várhatóan sokkal nagyobb világgazdasági következményei lesznek, mint az eddigieknek" - vélekedik Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója. Szerinte további különbség az eddigiekhez képest, hogy a mostani válság nem járt devizaleértékelődéssel, sőt a dollár még erősödött is az utóbbi időszakban.
Rá vagyunk utalva a külföldi tőkére
"A közép-kelet-európai országok legnagyobb problémája, hogy túlságosan rá vannak utalva a külső finanszírozásra. Gyors növekedés esetében ez még tolerálható volt, de az utóbbi években a gazdaságok lassulása miatt megnőttek a problémák" - mondta el Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. Szerinte a fenti probléma miatt előtérbe kerül a sebezhetőség minimálisra csökkentése hazánk esetében is.
Bartha szerint elsősorban az állam tehet arról, hogy csökkenjen a sebezhetőség, hiszen a vállalkozások és a lakosság külső finanszírozási igénye mindig magas lesz. A kormányoknak szigorú államháztartási politikát kell folytatniuk, nem elég a hiány csökkentése, hanem jelentős többletet kell felhalmozni.
Bartha Attila szerint a monetáris politikának csökkentenie kell a devizaárfolyamok volatilitását, ezért kerülhet előtérbe hazánk euroövezeti csatlakozása. "Magyarország minden kritérium szerint különösen sebezhetőnek tűnik" - tette hozzá a Tárki szakembere.
Készüljünk a legrosszabbra?
"A magyar gazdasággal kapcsolatos prognózisok napról napra pesszimistábbak, jelenleg a konszenzus szerint a többség már 1 százalék feletti csökkenést vár 2009-ben" - mondta el Bartha Attila. A Kopint-Tárki kutatási vezetője szerint ez a jövő év egészére rányomja bélyegét, majd talán 2010-től jhet egy kis fellendülés, de ez egyelőre csak remény.
