3p

Az olasz helyzettel kapcsolatban az a legfontosabb kérdés, hogy a válság mennyiben pénzügyi és mennyiben politikai természetű. A dél-európai országban ugyanis a bajokat tetézi, hogy a jelentős adósság mellett a korábbi miniszterelnök, Berlusconi iránti bizalom is megingott, ami már-már szokványos, hiszen rendszeresen buknak meg idő előtt a kormányok, áll az FxPro helyzetelemzésében.

Az olasz politikai helyzet sokkal instabilabb a legtöbb euró-országhoz képest. Ezt mi sem érzékelteti jobban, mint hogy az alkotmányos köztársaság 1948-as kikiáltása óta Olaszországban átlagosan egy kormányciklus sem húzta tovább egy évnél, mely természetesen megnehezíti a politikai döntéseket és a fenntartható intézkedések meghozatalát.

Ha először is megvizsgáljuk a gazdasági/pénzügyi aspektust, úgy megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi hozamszintek még nincsenek fenntarthatatlan szinten. Becslések szerint Olaszországnak közel 4 százalékos elsődleges költségvetési többletet (kamatköltségek nélkül) kell produkálnia, hogy stabilizálja kamatfizetéseit. A hozamoknak 5 százalék körül kell lenniük (lásd szeptember eleje), hogy az ország kicsit könnyebben lélegezhessen, és a hozamgörbének is meredekebbnek kell lennie, hogy helyreálljon az elmúlt napokban megnövekedett rövid lejáratú papírok természetes görbéje. A problémát elsősorban a növekedés – vagyis annak hiánya – okozza. Bár Olaszország nem töltött be központi szerepet a hitelboom éveiben, azonban a gazdasági növekedés is csak 1,5 százalékos átlagon mozgott 1999 és 2007 között, sőt 1 százalék alatt az idei évig számolva. A 120 százalékos államadósság elvileg fenntartható, de ehhez nyomatékos intézkedésekre van szükség, amiket már az elmúlt tíz év során meg kellett volna hozni.

A kérdés, hogy ezt meg tudja-e valósítani egy ilyen töredezett politikai rendszer. A jelenlegi egységkormány irányába mutató törekvések, Mario Monti, volt EU biztos irányítása alatt elvileg megfelelő alapot biztosíthatnak a kilábaláshoz. Az előrehozott választások viszont megbénítanák Olaszország költségvetését, nem utolsósorban azért, mert több mint 40 milliárd eurós hiteltörlesztést kell 2012 első negyedévében megújítani, a megszorítások pedig stagnáláshoz vezetnének. Ugyanakkor a Berlusoni-féle megszorítási intézkedések puszta kivetése sem lenne elég. Akárki is veszi át a kormányrudat, többet kell tennie a jelenlegi kiadási reformoknál – beleértve a privatizációt – és az IMF javaslatait is meg kell fogadni.

Ebben az esetben az EKB-t könnyebben meg lehetne győzni az olasz kötvények, eddigieknél nagyobb mennyiségű vásárlásáról. Annak ellenére, hogy sokan az EKB-t tekintik utolsó menedéknek, ez (jogi, politikai és ideológiai okok miatt) nem járható út, így pillanatnyilag a költségvetési reform tűnik a legjobb kiútnak. Írország az élő példa arra, hogy ez megvalósítható; az elmúlt négy hónapban közel megfeleződtek a hozamok a szigetországban.

Az alternatíva pedig nem más, mint az euró egyfajta megroppanása, tekintve, hogy az EFSF mentésre sincs esély. Merkel és Sarkozy is elismerték ennek eshetőségét a múlt heti görög népszavazással kapcsolatos vita hevében. A szó szoros értelmében vett fiskális unió (melyet Németország és az EKB is elutasított) helyett egyelőre ez tűnik a valószínűbb B tervnek.

Forrás: FxPro

Jogi nyilatkozat és kockázati figyelmeztetés

Az FxPro Financial Services Ltd tevékenységét a CySEC engedélyezi és szabályozza (engedélyszám: 078/07) FxPro Financial Services, Karyatidon 1, Ypsonas, Limassol 4180 Cyprus.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!