Ahogy közeledik az EKB várható kamatemelése és az európai bankoknál felhalmozott adósság egyfajta önkéntes megújítása, úgy érzékelhető egyfajta megkönnyebbülés a piacokon. Megkönnyebbülés, hogy az EKB továbbra is kellőképpen bízik a fellendülésben, ahhoz hogy kamatot emeljen, illetve hogy sikerült megoldani a magánszektor bevonását az új görög mentőcsomagba. Úgy tűnik, hogy az EKB – más központi bankokkal ellentétben – nem tanult a pénzügyi válságból. Trichet a héten megismételte, hogy "fokozott éberséggel" figyeli az eseményeket, mellyel szokásához híven a jövő heti kamatemelésre utal; ez a lépés azonban hamar nagy hibának bizonyulhat.
A központi bankárok számára az volt a válság egyik legfontosabb tanulsága, hogy ne ragaszkodjanak túlzottan konkrét inflációs célokhoz, miközben figyelmen kívül hagyják a mögöttes pénzügyi kockázatokat. Részben ez indokolta az ún. Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) és más hasonló intézetek létrehozását, melyek a potenciális veszélyek monitorozását és elhárítását kapták feladatul. Az igaz, hogy a monetáris politika és a pénzügyi szabályozás között továbbra is határozott válaszvonal húzódik, a tisztviselők azonban felismerték, hogy a makroprudenciális szabályozásnak (azaz a pénzügyi kockázatok fentről lefelé történő monitorozásának) is nagyobb szerepet kell kapnia.
Pillanatnyilag ugyanis igen komolyak ezek a kockázatok. Míg a magánszektor felkészült a következő görög mentésben való részvételre, addig annak feltételei még egyáltalán nem tisztázottak. A hitelminősítők és az ISDA (International Swaps and Derivatives Association) ítéletei (arra nézve, hogy ez mennyire számít hitelkockázati eseménynek a CDS-ek tekintetében) pedig rendkívül kiszámíthatatlanok, viszont igen komoly pénzügyi következményekkel járnak. Továbbá, mivel a tervezett egyezség nem csökkentené közvetlenül az adósságterhet, így minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy továbbra is az államcsőd a legvalószínűbb opció, és a bankok is ennek a forgatókönyvnek megfelelően rendezkednek be.
A másik fontos pont, amiről nem szabad megfeledkeznünk, hogy a kamatlábak nem csak a gyenge gazdaság miatt kell, hogy alacsonyak legyenek. Az alacsony rátákra azért is szükség van, mivel a pénzügyi rendszer még mindig betegeskedik. Meglehet, hogy az irányadó EKB kamatláb mindössze 1,25 százalék, a bankrendszer sebezhetősége miatt a többi bank hitelkamata azonban jóval magasabb, így az ezeken a kamatokon történő hitelezés egy bizonyos fokig korlátozva van. Az elmúlt hónapban megnövekedett LIBOR-OIS terminügyletek is jól tükrözik a bankközi hitelezés feltételeinek szigorításával kapcsolatos félelmeket.
Amennyiben az EKB a pénzügyi szektor veszélyeztetettsége, és a hitelezési feltételek aktuális szigorítása közepette újabb kamatemelésre szánja el magát júliusban (mely immár igen valószínű), úgy az arra enged következtetni, hogy a bank látszólag szemet hunyt a pénzügyi válság tanulságaira. 2008 júliusával is egyre nagyobb párhuzamok látszanak kirajzolódni, amikor az EKB két hónappal a Lehman Brothers bedőlése előtt emelt kamatokat. Akkoriban a többi politikai döntéshozó nem akarta idő előtt bejelenteni, hogy a nehezén már túl vagyunk, az EKB viszont úgy gondolta, hogy az árstabilitásnak kell a legfőbb prioritásnak lennie.
A globális gazdaság és a pénzpiacok számára igen hajmeresztő volt az elmúlt négy év. A legtöbb szabályozó bizottság, a bankok és az alapkezelők értékes tanulságokkal gazdagodtak, még ha ezek gyakran fájdalmasak is voltak. Az EKB viszont úgy látja, hogy rá nem vonatkoznak ezek a tanulságok. A zord valóság azonban a bankot is hamar utolérheti.
Forrás: FxPro
Jogi nyilatkozat és kockázati figyelmeztetés
Az FxPro Financial Services Ltd tevékenységét a CySEC engedélyezi és szabályozza (engedélyszám: 078/07) FxPro Financial Services, Karyatidon 1, Ypsonas, Limassol 4180 Cyprus.
