2009. április 16. 03:29

Hiába kaphatóak jobbnál-jobb védelmi rendszerek a piacon, számos lakástulajdonos nem, vagy alig tesz erőfeszítéseket ingatlana, és a benne lévő vagyontárgyak védelme érdekében, pedig a kiürített lakás elég szomorú látványt tud nyújtani. Hogyan érdemes védekezni, milyen módszerekkel lehet meggátolni azt, hogy éppen a mi lakásunk legyen a célpont?


Bár számos fórumon mind a rendőrség, mind pedig más szervek folyamatosan felhívják a figyelmet a lakás megfelelő védelmére, úgy tűnik, sok esetben a tulajdonosok könnyelműsége, a védekezésre szükséges összeg megspórolása, és egyes esetekben az indokolatlan fecsegés is kiváltó oka lehet annak, hogy a betörők meglátogassanak egy-egy ingatlant. Ugyan a módszerek egy része közismert, sokan azonban mégis csak a jó szerencsére bízzák ingatlanuk védelmét.

Gyenge ajtók, vicces zárak

„Elképesztő könnyelműségnek” nevezte egy biztonságtechnikai szakértő a Lakásmustra kérdésére azt, hogy sok lakótelepen (és nem egyszer téglaépítésű társasházakban is) még a lakástulajdonosok az eredeti, házgyári zárakat használják. Véleménye szerint ezeknek még a feltörésével sem igen kell fáradozni, egy pajszerrel másodpercek alatt benyomható az érintett ajtó. Kockázatot jelentenek ebből a szempontból a régi, kétszárnyú bejárati ajtók is, melyekből egyik-másik egy erőteljesebb rúgásra is kinyílik. Véleménye szerint ma már minimálisan elvárható a több ponton záródó ajtó (a biztosítók is egyre inkább megkövetelik), illetve az egyéb mechanikus védelmi eszközök (mint például rács, hevederzár).

Fontos segítség az is, ha a lakásban riasztó üzemel. Itt sem érdemes azonban az olcsóságra törekedni, mivel a szabvány, akár hipermarketekben is kapható készülékek működési elve nemcsak a felhasználók számára ismert, némelyiket elég könnyű hatástalanítani vagy kikerülni. „Mindig a lakás sajátosságaihoz mérten kell megtervezni a védelmi rendszert” – mondta szakértőnk – „hiszen egy olyan üdülőövezetben, ahol egy téli hétköznap este több utcányi távolságban sincs senki, mit sem ér egy vijjogó sziréna”.

A csendes riasztás hatékonyabb

Sokkal többet érhetnek azok a szolgáltatások, melyek észrevehetetlenek, és betörés esetén csendben, telefonon vagy más kommunikációs csatornán riasztanak egy központot, aki a saját őrszolgálatát, vagy akár a rendőrséget is azonnal ki tudja küldeni a helyszínre – miközben a bent tevékenykedők nem sejtenek semmit. Ilyen lehetőséget sok kábeltévé és telefonszolgáltató is kínál, egyes helyeken többféle csomag közül lehet választani.

Sokáig egyedül hagyott ingatlan, vagy nagy területek esetén hasznos lehet a videós megfigyelő-rendszer, melynek képét akár otthonról is lehet nézni, illetve rögzíteni. Beszerzésnél fontos, hogy olyan kamerák legyenek a rendszerben, amik értékelhető képeket adnak az elkövetőkről, akár éjszaka, nem éppen jól megvilágított környezetben is.

Amennyiben anyagi korlátok szabnak határt a védekezésnek, egyes esetekben a szerényebb készülékek, vagy akár álkamerák felszerelése is hatékony lehet, noha sokan ezeket is ismerik. Annyit segíthetnek, ha nem tippre mennek a betörők, a védelmi eszközök láttán lehet egy másik ingatlant fognak választani.

Sokan maguk intézik a betörést

A betörések egy részéről azonban nemcsak a védelmi rendszer hiánya, hanem a tulajdonos szószátyár természete, vagy éppen kivagyisága is tehet. Ha nagy értékek vannak a lakásban, érdemes kívülről nem láthatóvá tenni – a ház előtt parkoló méregdrága autók, a kihívó portál mind azt az érzetet kelthetik, hogy ide bizony érdemes bemenni. Ezzel kapcsolatban szakértőnk döbbenetesnek nevezte, hogy a fejlett bankrendszer korában (amikor ráadásul külföldön is lehet viszonylag egyszerűen számlát nyitni), sokan még mindig nagy összegű készpénz tartanak otthon különféle „tuti” helyeken,mint például az ágyneműtartóban, vagy a komódban.


Külön probléma, hogy egyesek teljesen feleslegesen szolgáltatnak információkat ismerősi körüknek arról, milyen tuti rejtekhelyet alakítottak ki a lakásban, milyen nagyobb ingóságokat sikerült az elmúlt időszakban beszerezni, vagy éppen milyen helyesen mutatnak a több millió forint értékű ékszerek a házi vitrinben. Nem szabad elfelejteni, hogy adott esetben – mégha nem is szándékosan – bárkiből válhat tippadó, különösen rossz a helyzet, ha ismerősünk egyébként is ezzel egészíti ki keresetét. Éppen ezért egyesek, elővigyázatosságból már csak kipróbált szerelőket engednek be lakásukba, a bútorszállítóktól pedig csak a bejáratig kérik a cipekedést – ha ilyen túlzásokba nem is érdemes esni, de ha idegenek járnak a lakásban, érdemes a csábító értéktárgyakat eltűntetni – és keveset, sokkal kevesebbet beszélni a lakás belső tartalmáról. Különösen döbbentesnek tartotta szakértőnk azt a jelenetet, amikor egy hölgy népes társaságban mesélt arról, hogy mikor nem szoktak otthon tartózkodni.