Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Az amerikai jelzáloghitelezési problémák illetve a kezdődő (vagy már javában dúló) amerikai ingatlanpiaci recessziónak köszönhőten napok óta esnek a tőzsdei, elsősorban banki illetve ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó vállalatok részévényeinek árfolyama. Kérdés, hogy az amerikai jelzáloghitellufi kipukkanása hatni fog-e a magyar piacra.

Az amerikai jelzáloghitelezési problémák illetve a kezdődő (vagy már javában dúló) amerikai ingatlanpiaci recessziónak köszönhőten napok óta esnek a tőzsdei, elsősorban banki illetve ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó vállalatok részvényeinek árfolyama. A mostani válságról illetve az ahhoz vezető útról számos elemzés látott már napvilágot, pl. Vakmajomtól (sajnos maga a cikk már nem érhető el az oldalon, de nagyon tömören arról szólt, hogy a mostani válság úgy tűnik nem fog néhány hét alatt megoldódni), a porfolio.hu-tól, vagy akár az mfor.hu-tól is.

A sztori röviden: a 2000-es internetes részvénylufi kipukkanását követően az amerikai jegybank, a FED 1%-ra csökkentette alapkamatát, így nagyon olcsó hitellehetőséget biztosított a gazdasági szereplők számára, akik éltek is ezzel a lehetőséggel és megrohamozták az ingatlanpiacot, ahol az árak elindultak felfele. Az árak stabilan és egyre gyorsulva nőttek 2005-ig, évente több ezer milliárd dollár pluszjövedelmet 'létrehozva'.


Ebből persze senki sem akart kimaradni, sem a lakosság, sem a pénzügyi szektor, amely szinte önrész, illetve jövedelemvizsgálat nélkül adta a jelzáloghitelt.

A FED azonban 2006 júniusára több lépcsőben 5,25-re emelte az alapkamatot, jelentősen megdrágítva így a hiteleket, amit nagyon sokan nem tudnak fizetni. Így kidurrant az amerikai ingatlan- illetve az ahhoz kapcsolódó jelzáloghitel lufi.

Kérdés, hogy ez milyen hatással lehet a magyar ingatlan-, elsősorban lakóingatlan árakra?

Egyelőre még nem tudni, hogy a hitelválság milyen mértékben fog az amerikai fogyasztáson keresztül a világ gazdaságára hatni, az azonban biztosra vehető, hogy megszűnik az elmúlt évek likividitásbősége. A jegybanki alapkamatok mind az USA-ban, mind az eurózónában magasak, a hitelek drágák, az elmúlt évek tőzsdei, illetve ingatlanárak növekedéséből keletkezett profit pedig pont most a napokban olvad. Így kérdés, hogy a Magyarországon igen aktív brit, ír, spanyol, izraeli befeketetők tudnak-e, akarnak-e Magyarországon további ingatlanokat vásárolni. Márpedig ha ők nem támasztanak keresletet (esetleg még akár értékesítenek is), akkor ki fog ingatlan vásárolni? A Gyurcsány csomag megszorításai, a 6 százalékkal csökkenő reálbérek miatt átlag magyar állampolgár egyenlőre nem valószínű. A vagyonosabb réteg pedig kérdés, hogy mennyire égette, égeti meg magát a tőkepiacokon. Ha nincs kereslet, akkor a piacokon általában esnek az árak (igaz az ingatlanpiac, különösen a magyar, lefelé rugalmatlanabb).

Szintén nem erősiti a lakóingatlanok iránti keresletet, hogy a bérleti díjak évek óta stagnálnak és a Népszabadság egyik cikke szerint egyre nehezebb a lakások kiadása.

És persze kérdéses, hogy az amerikai ingatlanárcsökkenés, az ingatlanok 'átárazása' átgyűrűzik-e Európába, illetve Magyarországra. Nem valószínű, hogy a budapesti átlagos négyzetméterár magasabb legyen mint a New Yorki. (Igaz, ettől még nagyon messze vagyunk.)

Mindenesetre a spanyol Sedesa magyarországi tervei között olcsó, a cég kelet-európai igazgatója szerint megfizethető árú lakások szerepelnek. A VG-nek nyilatkozó Jorge Fernández-Tagle szerint az építőipari cég a legnagyobb magyar városokban tervez lakásokat az első otthonra vágyó fiataloknak, illetve a kevésbé tehetőseknek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.