A napokban tették közzé azt az adatsort, amely megmutatja, hogy a Magyarországon ingatlantulajdont szerző külföldi állampolgárok melyik megyében mennyi házat, lakást vásároltak. Az adatsor kicsit csalóka, hiszen a külföldiek között az Európai Unión kívüli országok polgárai szerepelnek csak. A tőke szabad mozgását szabályozó uniós alapelv miatt egy német vagy brit állampolgárnak sokkal egyszerűbb lakást vagy nyaralót venni, mint a közösségen kívülről érkezőknek.
Noha a Balaton környéke hagyományos célpontja a külföldi állampolgárok ingatlanvásárlását tekintve is, a legjelentősebb forgalmat szokás szerint Budapesten bonyolították le. A külföldiek által megvásárolt 1828 ingatlanból ugyanis 1127 a fővárosban cserélt gazdát. Ez utóbbi egyébként abból a szempontból sem meglepő, hogy Magyarországon munkavállalási engedéllyel tartózkodók is erősen koncentrálva vannak jelen Budapesten, hiszen az összes kiadott 19 ezer engedélyből (ÁFSZ 2013-as adata alapján) 13 ezer szólt ide.
Noha az ingatlanvásárlás célja lehet befektetési is, illetve az itt dolgozók inkább bérelni szoktak ingatlant, a két adatsor között van kapcsolat. Ha a munkavállalási engedéllyel rendelkezőket vetjük össze a lakóingatlanokat vásárlókkal, akkor erősebb kapcsolatot feltételezhetünk a kínai állampolgárok kapcsán. Tavaly a távol-keleti országból származók 355 ingatlant vásároltak Budapesten. A közösség az ingatlanpiaci statisztikák szerint egyértelműen a fővároshoz kötődik, hiszen az ország más területein összesen 48 ingatlant vásároltak, amelynek negyedét (a feltételezhetően agglomerációs régióban lévő) pest megyei házak tették ki.
A kínai állampolgárok mellett az oroszok voltak még különösen aktívak a tranzakciókat tekintve, az ő vásárlásaik azonban nem csupán a fővárosra koncentrálódtak. Bár Budapesten az oroszországi vevők a második legnagyobb forgalmat bonyolították le, hiszen 236 ingatlant vásároltak, sokkal nagyobb volt a hatásuk más településeken. Zala megyében ugyanis 228 tranzakció fűződik a nevükhöz, miközben ott összesen 271 ingatlan került külföldiek tulajdonába. Nem véletlen voltak az utóbbi időben olyan észrevételek, hogy "lassan fél Hévíz orosz kézbe kerül", a statisztikák igazolják az ottani piacon való aktivitásukat.
Az összes eladott ingatlan harmada esetében voltak orosz vásárlók, míg a kínaiakkal együtt az eladott lakások és házak több, mint a felét szerezték meg. Amennyiben befektetési céljaik is voltak, vélhetőleg nem jártak nagyon rosszul, hiszen egy, szintén a héten publikált elemzés szerint az első negyedévben számottevően emelkedtek az ingatlanárak. A Duna House szakértői szerint az árak tavalyi emelkedése idén is folytatódni fog, ám 2015. első negyedévének ilyen szintű árugrása mégis meglepő. Egy éve 81 ponton állt a Duna House Országos árindexe, majd 82, 83 és az utolsó negyedévben 85 volt, idén pedig már 91. Kicsit paradox módon a nagyobb dinamizmust a panelek körében mérték, az Országos Panellakás árindexe a tavaly év tavaszán indult el felfelé, és meredek ütemben 78-ról 92 százalékpontra emelkedett. Az árak kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a budapesti árindexek áttörték a 100 pontos határt, vagyis mindkét lakástípus (nominálisan) drágább most, mint 2008. első negyedévében, a válság előtt volt.
mfor.hu
