A betéti kamatok mértéke 1-3 százalék körül alakul, azonban a szerződéshez kapcsolódó díjak miatt egyes alacsony kamatozású termékek esetében (állami támogatás nélkül) negatív EBKM is előfordul. A szervezetek a megtakarításokat pedig az állampapírpiacon fektetik be 5-6 százalékon, a kamatmarzsból származó nyereséget megoszthatnák az ügyfeleikkel - idézte a vizsgálat egyik megállapítását Kováts Surd vizsgáló. A megosztás a tartalékolás után maradó extra nyereséget érinthetné. Az alacsony kockázat és a magas hozam is ezt indokolná.
A GVH vizsgálta az áthidaló kölcsönöket is. Ez rendszeridegen a lakás-takarékpénztáraktól, mivel a kereskedelmi bankoktól vesz át funkciót, sőt a kereskedelmi bankokat arra készteti, hogy olyan hitellel jöjjenek ki, amelynek a törlesztése - egy pénztáron keresztül - állami támogatással történik. Például az Erste Bank jelentős partnere volt a Fundamentának, és most maga is pénztárat alapít - erről Martinovic Boris vizsgáló beszélt a tájékoztatón.
Juhász Miklós elmondta, a GVH az ágazati vizsgálatokat nem jogsértés, hanem a piaci problémák feltárására indítja. Jogsértést most sem talált, de annak ellenére, hogy csak kétszereplős - OTP, Fundamenta - a lakás-takarékpénztári piac, tettek javaslatokat a parlament gazdasági bizottságának, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének is.
Ilyen javaslat az, hogy ha marad a jelenlegi 30 százalékos, legfeljebb 72 ezer forintos támogatás, akkor 2020-ra - a növekedéstől függően- évi 76-125 milliárd forintra növekedhet az állami támogatás, ezért indokolt lehet ennek csökkentése. Hasonlóan megfontolandó az áthidaló kölcsön feltételeinek szigorítása, vagy a betéti és a hitel kamatok közti marzs szabályozása.
A magyar lakás-takarékpénztári piac penetrációja - a lakosságszámhoz mért szerződésszám - 12 százalék. Ugyanez Ausztriában 80, Csehországban 48, Szlovákiában pedig 28 százalék. A magyar 30 százalékos állami támogatási aránnyal szemben az osztrák támogatás 3, a cseh 15, míg a szlovák 12,5 százalék.
MTI
