A második Orbán-kormány egyik fő céljaként a nyugdíjak reálértékének megőrzését tűzte ki, aminek megfelelően az éves infláció mértékével megegyező emelést eszközölt idén januártól is. Azonban míg a kormány prognózisa szerint 2013-ban 5,2 százalék lehet a fogyasztói áremelkedés mértéke, a jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében már csak 3,5 százalékos inflációval számol a lakossági energiaárak 10 százalékos csökkentése következtében. Ahogy azt Banai Péter Benő az NGM helyettes államtitkára az mfor.hu kérdésére elmondta, a kormánynak nem áll szándékában módosítani az emelés mértékén.
Az online fogadóóra után született cikkünkre érkező olvasói vélemények hatására arra gondoltunk, az egyes járandóságokat az inflációval korrigálva kaphatunk pontosabb képet arról, valójában jól, vagy rosszul jártak a nyugdíjasok az elmúlt években.
Az összehasonlítás érdekében a nyugdíjak mellett a minimálbér és a rendszeres, prémiumok nélküli havi nettó átlagkeresetet is bevettük a vizsgálódásba - családi adókedvezmények nélkül -, melyekhez 2007-ig visszamenőleg a KSH adatait használtuk.
Ha innen nézzük, egyedül a nyugdíjasok a nyertesek...
Vizsgálódásunkat először a legegyszerűbb szemszögből közelítettük meg: az egyes összegek előző évhez mért változásaira voltunk kíváncsiak. Nem kell túl sok logika és hosszú gondolkozás, hogy tudjuk, a nyugdíjasokat nagyon kedvezőtlen hatások nem érhették, hiszen járandóságukat az Orbán-kormány az infláció mértékének megfelelően emelte, ami reálszinten biztosította az értékállóságot.
Ugyanakkor a minimálbérért dolgozók esetében 2012-ben hiába volt közel 20 százalékos mértékű a bruttó béremelés, mindez csak arra volt jó, hogy az egykulcsos adó 2011-es be-, és az adójóváírás 2012-es teljes kivezetése miatt a nettó bérük ne csökkenjen. És akkor még nem korrigáltuk ezt a minimális, nullához konvergáló változást az inflációval, minek eredményeként már jelentősen csökkenő reálértékről kell beszélnünk.
A harmadik juttatás a rendszeres, prémiumok nélküli havi átlagos bruttó bér, mely január-szeptember viszonylatban tavaly 207 857 forint volt. Bár ennél a szintnél még élt a szuperbruttó, ennek ellenére a nettó érték 3 százalékkal volt magasabb mint 2011-ben. Pontos éves adatot még nem tudunk ugyan, de egy 5,8 százalékos inflációval korrigálva szintén csökkenő reálbérről kell beszélnünk.
Az egyes járandóságok reálértékének változásait az alábbi grafikonunk összegzi. Látható, hogy az öregségi nyugdíj reálszinten stagnál 2010 óta. Ami a minimálbért illeti, 2009 óta a reálérték folyamatosan veszít értékéből az emelések ellenére is, míg az átlagbér értéke "csak" 2011 óta csökken.
... ha máshonnan nézzük, akkor az Orbán-kormány nyertesei szintén a nyugdíjasok...
Talán látványosabb adatokat kapunk akkor, ha 2010-es bázison vizsgáljuk meg a reálértékeket. 2010-2013 között kumuláltan a nyugdíjak 15,6 százalékkal emelkedtek, amivel szemben egy 13,8 százalékos infláció áll. 2013-as fogyasztói árindexet illetően a helyzet az, hogy a kormány 5,2 százalékos, a jegybank pedig 3,5 százalékos inflációval számol, ahogy azt fentebb már említettük. Mi a nemzeti bank "optimizmusát" tettük a magunkévá és 3,5 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számoltunk minden jövedelemtípus esetén.
Mivel a kormány 2011-ben és 2012-ben is az akkori infláció mértékével megegyezően emelte a nyugdíjakat (a novemberi korrekciókat is figyelembe véve), reálértéken nem következett be változás, az idei évben viszont ha az MNB prognózisa felel meg a valóságnak, akkor 1,6 százalékos reálszintű növekedést könyvelhetnek el az idősebbek 2010-hez viszonyítva.
Ezzel szemben a nettó minimálbér 2010-es bázison 7,2 százalékos csökkenést mutat idén, hiába a tavalyi kiemelkedő és az idei várható inflációnál nagyobb mértékű bruttó emelés. Bár ez utóbbi meglátszik a számokon is, hiszen a reálérték csökkenésének üteme mérséklődik idén.
... még távolabbról nézve a nyugdíjasok mellett a magaskeresetűek sem panaszkodhatnak
2007 volt a válság előtti utolsó "békeév", ezért úgy gondoltuk, ezen a bázison is megnézzük a változásokat. 2007-hez mérve az öregségi nyugdíj a statisztika szerint átlagosan 25 ezer forinttal emelkedett (a 13. havi nyugdíj elvételének hatásával nem számoltunk), míg a minimálbér 27 ezer forinttal lett magasabb, a prémiumok nélküli bruttó átlagbér pedig 42 ezerrel nőtt az eltelt öt évben.
A minimálbér nettója a vizsgált időszakban valamivel több mint 9000 forinttal (+18 százalék) emelkedett, míg az átlagos keresettel rendelkezők közel 31 ezer forinttal (+29 százalékkal) vihetnek haza többet az adórendszer változásaiból fakadóan.
Sokkal érdekesebb azonban ebben az esetben is, ha a reálértéket vizsgáljuk. A járandóságok változását ezért a 2007-es évhez mért kumulált inflációval korrigáljuk, és láthatjuk, hogy a nyugdíj várható reálértéke 2013-ban 4,2 százalékkal magasabb mint 2007-ben volt, a valamivel több mint 207 ezer forintos átlagos havi bruttó bérből hazavitt összeg pedig 1,2 százalékkal ér többet 2012-ben, mint 5 évvel ezelőtt (2013-ra átlagbér adat természetesen még nincs). A nettó minimálbér ezzel szemben 6 százalékkal ér kevesebbet 2013-ban (2012-ben 7,4 százalékkal maradt el), mint 2007-ben. Ez alapján - ahogy azt a grafikonunk is szemlélteti - az eltelt öt évben a nyugdíjasok és az átlagbért keresők, ebből fakadóan pedig feltételezhetően a magaskeresetűek nevezhetők nyerteseknek.
Székely Sarolta
mfor.hu
