Habár az olasz hozamok az ECB intervenciója és az elfogadott megszorítások hatására nagyot zuhantak (abszolút értékben, de egyébként csak ugyanott vannak, mint öt napja voltak), ám eközben a belga hozamok többéves csúcsra ragadva, a spanyolok sem jöttek lejjebb jottányit sem, a szlovén hozamok pedig mindenkori csúcsukra jutottak, 7% fölé. Betömnek egy lyukat, de a többin annál jobban ömlik továbbra is be a víz: a csónak még mindig süllyedőben.
Mindezek egyértelmű következménye, hogy a korábbi folyamatokban nincs változás: egyre több megszorítás, egyre bizonyosabb recesszió Európa majd minden országában. Emellett pedig minden jegybanknak egyre lazább monetáris politikát kell alkalmaznia, hogy mindezt ellensúlyozza. Nem véletlen, hogy az arany emelkedő trendje fennmaradt: a surranópályán szép csendben emelkedik, nagy fanfár nélkül.
Az egyértelmű, hogy az amerikai részvények miért nem esnek (még mindig komoly fiskális és monetáris stimulust kap a gazdaság), nagyobb kérdés, hogy az európaiak mitől ily vitézek? Látni kell, hogy egyrészt a recesszió maga még nem köszöntött be, és a jelenlegi profitszintek fennmaradása esetén az európai részvények valóban nem drágák, valamint nagyon sok short pozíció is nyílhatott az elmúlt hetekben, így számos olyan tényező van, amely lehetővé teszi az emelkedést. Nem biztos, hogy így lesz, de a technikai viselkedés, a pozícionáltság alapján könnyen tovább tarthat a medvepiaci emelkedés.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy a kötvénypiacon - talán némi korrekció után - fennmaradhatnak a trendek: európai hozamdivergencia, menedékkeresés az amerikai és német 10 évesben, alacsonyabb kamatszintek beárazása.