Az OTP Jelzálogbank elemzése a magyar telekpiacot vette górcső alá és legfőbb megállapítása, hogy a nyélbeütött tranzakciók számának meredek esése az elmúlt két évben tompult, de az árak zuhanásában nem látható egyelőre fordulat. Ráadásul a lakásárak leértékelődésének kétszerese jellemezte a belterületi telkeket, amely értelemszerűen a családi házak iránti jelentős keresletcsökkenéssel magyarázható.
2008-ban 22,5 ezer, 2012-ben 13 ezer tranzakció
Az elemzés megvizsgálta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jogszabályi előírásoknak megfelelően szűrt adatbázisát, ahol 2008-ra még 22,5 ezer belterületi, 1/1 tulajdoni hányadot érintő telektranzakció szerepelt, 2010-re már csak 14, a tavalyi évre pedig 13 ezer. Vagyis a forgalom visszaesése fejnehéz, hiszen a válságot követő második év végére már eltűnt a piac harmada.
"Sajnos az idei, egyelőre nem teljes első félévi adatokból még nem tudunk arra következtetni, hogy vajon 2013-ban megáll-e a piac zsugorodása. Ehhez mindenesetre a családi házak iránti, 2007 óta jelentősen visszaesett kereslet újbóli élénkülésére lenne szükség"– mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.
Pest és Győr-Moson-Sopron megyéé a piac negyede
A telekpiacon az országos forgalom közel negyede Győr-Moson-Sopron és Pest megyékben koncentrálódik. Pozitív irányú kereslet-elmozdulást a négy év során egyedül Somogy megyében mutat a statisztika, ahol a 2007-ben meghosszabbított M7-es autópálya-szakasz növelte a környező, elsősorban a Balaton déli partján lévő települések vonzerejét. A csökkenés Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett három dunántúli megyében (Győr-Moson-Sopron, Tolna és Vas) maradt 30 százalék alatt ez idő alatt.
Kétszer jobban estek a telekárak
Az árváltozás mértékét tekintve országos átlagban kereken 30 százalékos értékvesztésről beszélhetünk 2008 és 2012 között, ez kétszer akkora visszaesés, mint amekkora a lakáspiacon volt tapasztalható. Az eladott telkek csak Csongrád és Győr-Moson-Sopron megyében tudtak érdemben, 10-15 százalékkal drágulni 4 év alatt.
A 2008-2010 és 2010-2012 közötti egyenlő időszakok között az országos átlagban alig van különbség: -18, illetve -15 százalék az árváltozás. Bár az adatok azt mutatják, hogy 2013. első félévében tovább folytatódott ez a csökkenő ütem, a viszonylag kisszámú regisztrált tranzakció miatt egyelőre ez csak előzetes helyzetképnek tekinthető, vélik a bank elemzői.
Hatalmas különbségek
Megyei szinten több mint nyolcszoros a különbség az eladott belterületi telkek átlagárai között. Az összehasonlíthatóság érdekében a bank szakemberei nagyjából a családi ház építésre alkalmas méretkategóriára szűkítették a vizsgálatot, s csak a teljes tulajdoni hányadot illető tranzakciókat elemezték. A legfrissebb adatok szerint vidéken átlagosan 3655 forintot kell szánni egy négyzetméter belterületi telek megvásárlására, míg Budapesten közel 29 ezer forint/m2 volt az átlag. A megyei sorrendet Pest vezeti 6400 forint/m2-rel, s még Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Hajdú-Bihar értéke van 4000 forint/m2 felett. A sor végén pedig – Békés és Tolna után – Nógrád megye áll, egyedüliként ezer forint alatti fajlagos árral (766 forint/m2). A vidéki átlagos telekár 3,78, míg Budapesten 32,1 millió forint volt az elmúlt másfél évben.
Külön vizsgálva a megyeszékhelyek telekárait Veszprém bizonyul a legdrágábbnak, 12,5 ezer Ft/m2-es átlaggal. Ezután hajszállal lemaradva Győr következik, majd Szeged, 11,8 ezer forintos fajlagos átlagértékkel. A lista végén pedig Békéscsaba és – bőven kétezer forint alatti átlagos négyzetméterárral – Salgótarján állnak.
"Az országosan rendkívül alacsony szinten lévő telekárak egyben jó lehetőséget is jelentenek a vevőknek, hiszen jelenleg nagyon kedvező feltételekkel lehet telket vásárolni" – vonta le az elemzés végén a konzekvenciát Valkó Dávid.
mfor.hu
