A Citi szerint nem szabad kamatot emelni
Magyarországnak erősítenie kellene a forintot, hogy elkerülje a kamatemelést, ami a jelenlegi környezetben a gazdaság lassulása mellett egy "fejlövéssel" érne fel - nyilatkozta a Bloombergnek a Citigroup szakembere. A lap cikke felidézi, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfőn immár másodszor nem fogadott el egyetlen ajánlatot sem aktuális aukcióján, ezúttal a hathetes kincstárjegyeket nem sikerült eladni. Emellett a magyar CDS-felár a második legmagasabb a régióban Ukrajna után.
Luis Costa szerint a forint utóbbi hetekben tapasztalt gyengülése egyre nagyobb nyomást helyez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéshozóira, hogy egy védőpajzsot képezzenek a forint köré. Korábban Törökország alkalmazott hasonló stratégiát, ők is kamatemelésekkel védték nemzeti devizájukat a túlzott leértékelődéstől - teszi hozzá a Citi londoni elemzője.
"A jegybank csínján szokott bánni a devizaintervenciókkal a piacon, most viszont félre kell tenni félelmeit, hiszen a következő lépés már a kamatemelés. Biztos vagyok abban, hogy a magyar belső fogyasztás jelenlegi visszaesése mellett ők sem szívesen emelnének, egy ilyen lépés fejlövéssel érne fel" - mondta Luis Costa.
A forint a világ legrosszabban teljesítő devizája június vége óta, az elmúlt négy és fél hónapban a magyar fizetőeszköz 16 százalékkal gyengült az euróval és 21 százalékkal a dollárral szemben. Emellett az ötéves magyar kötvények hozama hétfőn kétéves csúcsra ugrott a másodpiacon, majdnem fél százalékkal emelkedett múlt péntekhez képest - emlékeztet a Bloomberg cikke.
Elkerülhetetlen?
A világgazdaság lassulásának jelei miatt az elmúlt hónapokban több feltörekvő ország is masszív intervenciókat hajtott végre a devizapiacon, a török jegybank például októberben két milliárd dollárt adott el, hogy védje a lírát a további gyengüléstől. Emellett ugyanakkor a török hatóságoknak fel kellett emelniük a bankok forrásköltségét, így az ország pénzintézetei a jegybanki alapkamat felett jutnak csak pénzhez.
"Éppen a török példa bizonyítja, hogy Magyarország nem tudja elkerülni a kamatemelést, a piaci intervenció csak átmenetileg lassítja a nemzeti deviza gyengülését" - vélekedik Neil Shearing, a Capital Economics szakértője. Szerinte a devizaeladás a fentiek miatt hatástalan az árfolyam megtámasztására, csak a monetáris szigorítás hozhat megoldást.
Ugyanakkor a magyar döntéshozók eszközei is végesek, hiszen az eurózóna válsága ellen nem biztos, hogy eredményesen tudnak küzdeni. "Ha az eurózóna felrobban, akkor a fejlődő piacok semmit nem tehetnek. Változtatna bármin is, ha mondjuk 7 százalék lenne az alapkamat? Valószínűleg nem" - véli Win Thin, a Brown Brothers Harriman & Co elemzője.
"Vékony jégen jár Magyarország"
A forint gyengülése mellett további aggodalomra ad okot az, hogy az ötéves magyar CDS-felár kedd reggelre két és fél éves csúcsra emelkedett, így ismét 600 bázispont felett volt. Korábban a történelmi csúcs 630 bázispont környékén volt, ha folytatódik a jelenlegi hangulat, akkor napokon belül az is elérhető lehet.
"Magyarország vékony jégen jár" - nyilatkozta a Dow Jones hírügynökségnek Carolin Hecht, a Commerzbank fejlődő piaci szakembere. Szerinte a Fitch Ratings pénteki és a Standard & Poor's szombati lépéseivel a korábbinál is jobban nőtt annak esélye, hogy Magyarország a befektetésre már nem ajánlott (bóvli) kategóriába esik vissza a hitelminősítőknél. "Nagy esélye van annak, hogy a S&P a hónap vége előtt bóvliba sorolja Magyarországot" - teszi hozzá Hecht.
A piaci szakemberek szerint egyre valószínűbb, hogy az MNB hamarosan kamatot fog emelni a forint védelme érdekében. A keddi három hónapos kötvényaukció 6,71 százalékos átlaghozama például azt jelzi, hogy a következő három hónapban összesen 75 bázispontos szigorítást áraz a piac. A Societé Generale szakemberei szerint valamit muszáj lesz lépni, mivel jelenleg "veszélyzónában van a forint".
Beke Károly
mfor.hu
