Pénteken két csapást kapott Magyarország egy napon belül. Először a Moody's jött ki azzal, hogy a közeljövőben leminősítheti besorolását. Ez talán még nem olyan nagy gond, hiszen náluk a rating valljuk be, kicsit magas így is a többihez képest, így ez nem más, mint egy "catch-up". A már sokkal durvább, hogy a már így is BBB- kategóriához csatolt negatív besorolást adott az S&P. Már csak egy hajszál választja el a magyar kötvényeket a "nem befektetési minőségű", angolul "junk" kategóriától.
Amióta a kormány megkezdte működését folyton kapja a pofonokat kívülről. Kezdetben úgy gondolta, hogy ők majd a Robin Hood-szellemű adókkal, és a Mátyás királyi intézkedésekkel megvédik a népet a finánctőke karmaiból, de ez valahogy nem jön be. Hiába, no, kicsik vagyunk, lettünk. Ha a spanyoloknak is rezelni kell, hogy megveszik-e a kötvényeiket, akkor mit akarunk mi, most őszintén?!
Előbb rendbe kéne rakni az országot! Hatékonyabbá tenni a rendszereket, és nem ilyen ad-hoc intézkedésekre bízni az egészet. Persze tudom, a bankadó csak 1-3 évig lesz, de mi van ha mégse? Mikor láttunk már olyat egy államtól, hogy bevezet egy adót, melyre az államháztartási hiány betömésében olyan nagy szerep járul (0,7 százalék abszolút mértékben), és arról könnyen lemond? Ahhoz az kéne, hogy ezt a pénzt máshol találja meg. Lehet ebben hinni annak fényében, hogy most már egy telekommunikációs és energetikai adót is rebesgetnek?
A képlet egyszerű: csökkentsük a személyi adókat és járulékokat, ennek fejében pedig adóztassuk meg az eddig sokat hízott szektorokat. Biztos jót tesz a befektetési és fogyasztási klímának, a munkahelyteremtésnek és sok másnak. Ez a járható út?
Nem is kell csodálkozni, hogy ezt mindenki ferde szemmel nézi: többek között az IMF, és az EU is. Tudom gonoszak. De hát ne akarjunk már a széllel szemben pisilni, ahogy a Blöff című filmben mondják: "ez nem az a helyzet". Hát nem.
Ki vagyunk szolgáltatva. De a vicces az, hogy a hírek szerint az IMF és az EU is a hosszú távú reformokat sürgeti, és nem kell nekik az újabb megszorító csomag, amiben már vagy 15 éve élünk.
Azt is nehéz elhinni, hogy a mostani kormány nem tudott semmit a gazdaság valós állapotáról, hiszen van elég jelentés, és amúgy az utcán mindenki tudta hogy szarul megy, csak ki kellett volna nyitni a szemüket meg hallgatni egy kicsit. Sok évük volt, hogy kidolgozzanak egy nagy reorganizációs tervet valahol, ha a szocialistáktól tartottak, hát egy kis szigeten valamelyik óceánban titokban. De nem, úgy tűnik nincs ilyen terv. Ez pedig nagy csalódás.
Reméljük, hogy mihamarabb előrukkolnak valamivel, hiszen az emberek támogatása megvan még. Ja még valami, és nem kellene tovább vívni szélmalomharcot... Csak lejáratjuk magunkat, ismét, mint korábban is. A "zabolázhatatlan, nagyszájú magyarok megint" - gondolhatják sokan. És amíg nem leszünk ismét egy fénylő csillag az égen, addig ez nevetségesen hat.
