2008 októbere sokáig emlékezetes hónap marad sokaknak: értékének majdnem felét elveszítette az OTP a tőzsdén egyetlen hónap alatt, a forint pedig több mint 10 százalékkal gyengült néhány hét alatt. Ezt követte október 22-én az ominózus 3 százalékos kamatemelés, melynek célja az volt, hogy az ünnepek előtt megóvja a jegybank a magyar devizát.
Egy éve történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) váratlanul 3 százalékkal megemelte az alapkamatot, mivel a megelőző hetekben a forint majdnem 15 százalékkal gyengült az euró ellenében. Ezt követte aztán az IMF-hitel felvétele, amivel hazánknak sikerült elkerülni az összeomlást.
Pedig jól indult
Pedig jól indult 2008 októbere a tőzsdén, valószínűleg akkor még kevesen gondolták, hogy ez lesz a vége. Október elsején a BUX index 1,62 százalékos erősödéssel zárt, a később középpontba kerülő OTP pedig ekkor még majdnem 5 százalékos szárnyalás után 6405 forintot ért. Akkor még az amerikai mentőcsomag miatt aggódtak napról napra a befektetők, elsején éppen kedvező hírek érkeztek.
A hónap elején még a forint árfolyamán sem látszott, hogy közeleg a zuhanás, kicsivel 240 felett volt az euró ára, míg a dollárral szemben 170 körül állt a magyar fizetőeszköz, a svájci frank pedig 150 forintot ért.
Október első napjaiban a tőzsdén változékony volt a hangulat, ahogy érkeztek az újabb hírek egy-egy bank esetleges bedőléséről vagy megmeneküléséről. Európában és Amerikában szinte az összes jelentős pénzintézetet hírbe hozták, a Lehman Brothers szeptemberi csődje pedig még érzékenyen élt a befektetőkben.
Nem csak a vértanúkat sirattuk
Az első hét végén aztán fokozatosan kezdett csúszni lefelé a lejtőn a forint, a már említett 240-es hó eleji árfolyam után hatodikán reggel már 248 felett volt egy euró ára a piacon, estére pedig a 250-es szintet is elérte az árfolyam. Ezzel egyidőben a tőzsdén is romlani kezdett a hangulat, hatodikán a nyitás utáni órákban 2,5 százalékot bukott a BUX, az OTP pedig majdnem 5 százalékkal gyengült. A nap végére a bankpapírok 11 százalékot zuhantak, ez volt az első olyan nap, amikor komolyabban esett az árfolyam.
A nemzetközi piacokkal volt összhangban a magyar tőzsde mozgása, elég csak az mfor.hu hatodikai címeiből szemezgetni: "Minden idők legnagyobb zuhanása az orosz piacon", "Négy év után 10 000 alatt a Dow", "Zuhantak az európai bankok" és még folytathatnánk a sort.
Ezt követően naponta jelentek meg a hírek arról, hogy melyik ország hogy tervezi megmenteni bankjait, ki kit akar felvásárolni a piacon. A lejtőn pedig már nem volt megállás. Hetedikén például már nálunk is reális veszélyként vetődött fel, hogy kezdhetjük félteni bankbetétjeinket, miután az OTP árfolyama két nap alatt majdnem 20 százalékkal esett vissza.
Azokban a napokban szinte folyamatosan fel volt függesztve valamelyik részvény a Budapesti Értéktőzsdén, hiszen 10 százalékos árfolyamelmozdulás esetén automatikusan néhány percig szünetelt a kereskedés. A 10 százalékos elmozdulás pedig néha már az első félórában összejött.
"Túlélési üzemmódban" az OTP
Október nyolcadikán Urbán László, az OTP vezérigazgató-helyettese már úgy nyilatkozott, hogy a bank "túlélési üzemmódba" kapcsolt. Ezt a kijelentést később sokan bírálták, a pletyka szerint a menedzsmenten belül sem veregették meg érte Urbán vállát.
Október kilencedike aztán nyugisabb napnak indult, reggel még arról . A nap elején arról számolhattunk be, hogy az emelkedésben is az OTP vezeti a tőzsdét, délután viszont majdnem 15 százalékos mínusz lett a vége megint. Akkor már csak 3855 forintot értek a részvények, azaz tíz nap alatt több mint 2500 forintot buktak. Kilencedikén este kezdtek először arról pletykálni a piacon, hogy néhányan tudatosan az OTP bukására játszanak.
Közben a forint is egyre meredekebb zuhanásba kapcsolt: kilencedikén este áttörte a 260-as szintet az euró árfolyama, ami tíz forintos drágulást jelentett egyetlen nap alatt. Aznap jelentette be Veres János pénzügyminiszter, hogy a válság miatta kormány áttervezi a költségvetést. Másnap pedig már az újabb kulcsszint, a 270-es árfolyam is elesett.
Aztán néhány napos megnyugvás, korrekció jött a piacokon, majd október 15-én jött ismét a feketeleves, miután Izlandról elkezdtek szállingózni az aggasztó hírek. Aznap jelentek meg az első hírek arról, hogy hazánk esetleg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulhat.
Robogunk a kamatemelés felé
Október közepe viszonylag csendben telt a részvény- és devizapiacon, de továbbra is jelentősek voltak a kilengések. A forint 270 körül ingadozott, a részvények korrekciós próbálkozásai pedig rendre kudarcot vallottak.
Az MNB Monetáris Tanácsa október 20-án tartotta soros kamatdöntő ülését, a jegybank változatlanul 8,5 százalékon hagyta a kamatot. Ennek két nap múlva lett igazán jelentősége. A forint folytatta mélyrepülését, egészen 280 fölé gyengült a magyar deviza az euróval szemben.
Aztán október 22-én nem sokkal 11 óra után robbant a hír: a jegybank soron kívül 3 százalékkal emeli az alapkamatot, mely így ezentúl 11,5 százalék lesz. A kamatemelés napja akkor szerdára esett, az egyik ok éppen az volt, hogy jön a hosszú hétvége és nem tudni, mi lesz a forinttal, ezért volt szükség a beavatkozásra.
"Nem lehet tudni, mi fog történni a hosszú hétvégén, mivel egyelőre azt sem tudni, két perc múlva mit fog csinálni a forint" - mondta el az Mfor.hu kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MNB döntését követően.
A kamatemelés volt az első lépés, hogy túléljük a válságot, utána azonban jött az IMF-hitel, a szakemberek többsége szerint az mentette meg végül az országot. Hát így ünnepeltünk egy éve...
