Nehéz idők elé néznek azok az amerikai lakástulajdonosok, akik mindent egy lapra, vagyis ingatlanjukra tettek fel, ugyanis a hírek szerint a tengerentúlon már megindultak az ingatlanárverések, így a napfényes floridai vagy kaliforniai otthonokat lehet, hogy hamarosan valami sokkal kevésbé vonzóra kell cserélniük a kinti pénzzavarba került tulajdonosoknak. Mi várható itthon, indul-e a tömeges bedőlési hullám?
Csak a lakást ne
A jelek szerint úgy tűnik, hogy nem. A mostani képlet szerint ugyanis senkinek sem érdeke, hogy nagy mennyiségű bedőlt ingatlan halmozódjon fel a magyar piacon, erre utal legalábbis a kormány nemrég bejelentett mentőcsomag-intézkedése, illetve az is, hogy a bankok – néha már proaktív – intézkedésekkel próbálják elejét venni a tömeges lakáshitelbedőlésnek. A mentőcsomag azok számára, akik szeptember óta önhibájukon kívül vesztették el állásukat kvázi kezességet biztosít egy áthidaló hitelhez, így biztosítva lélegzetvételnyi szünetet az adósságtengerben.
Mindeközben a hazai pénzintézetek is igyekeznek rugalmasan eljárni a kérdésben, hiszen vélhetően nem sok kedvük vagy éppen energiájuk van tömeges lakásértékesítéseket rendezni, és belebukni a devizában kifolyósított hitelekre. Egyes pénzintézetek már maguktól keresik fel azon ügyfeleiket, akik törlesztő részlete az utóbbi időben jelentősen megemelkedett, és különféle megoldásokat kínálnak fel, amennyiben azt az Ügyfél igényli, ideértve a fizetési haladékot, vagy éppen a futamidő meghosszabbítását.
Ez itt nem Amerika
Különbség van a két piac között abból a szempontból is, hogy míg a tengerentúlon finoman szólva igen enyhe feltételekkel adták a lakáshiteleket (néha gyakorlatilag a semmire), a hazai finanszírozási gyakorlat ennél jóval szigorúbb volt, jövedelem és fedezet nélkül nemigen volt sok példa arra, hogy magyarországi pénzintézetek hitelt folyósítottak volna – a nullás önerőre viszont 2006-ban és 2007-ben annál több ajánlatot reklámoztak a piacon.
Ennek persze most már vége, 20-30% önerő nélkül nemigen lehet labdába rúgni, de a korábbi a tengerentúlihoz képest szigorúbb politikának is megvolt az az előnye, hogy többé-kevésbé tényleg a fizetőképes réteg kapott hitelt, aminek fedezeteként még ott volt az ingatlan is. A hektikus forintmozgások azonban a hiteleseket is alaposan megrengették, egyesek közel 100 ezer forintos törlesztő részlet-növekedéssel kellett, hogy szembenézzenek. Erre lehet megoldás az állami mentőöv, aminek azonban vélhetően nem minden, ezzel a problémával küzdő devizahiteles felel meg.
Belvárosi tetőtér helyett külvárosi panel
Ha minden kötél szakad, megoldás lehet az ingatlan értékesítése – még mindig jobb bevételi arányt lehet elérni, mint a banki árveréssel, vagy pedig egy fedezetcserés ügylet esetében kisebb, kedvezőtlenebb fekvésű, de jóval alacsonyabb költségekkel járó ingatlanba való átköltözésen is érdemes lehet elgondolkodni.
A hitel egyik ingatlanról másikra történő áttétele, illetve a fedezetcsere ma már nem jelent gondot, az viszont igen, ha nem lépünk semmit, hanem diszkréten a szőnyeg alá seperjük az érkező csekkeket. Érdemes fizetési problémák esetén a bankhoz fordulni, jó néhány áthidaló megoldást tudnak ajánlani, ráadásul az ingatlan érték alatti elvesztése üzleti döntésnek sem a legjobb – egyébként is jellemző a hazai lakástulajdonosokra, hogy a végsőkig védik az ingatlant, minden más hitel előbb dőlhet be.
