//www.bloomberg.com/quote/GBTPGR10:IND/chart
A fülescsészénél nagyon fontos, hogy legyen egy megelőző, erős trend, amely gyakran hónapokon át tart megszakítás nélkül. Ez már önmagában is jelzi, hogy az árfolyamalakulás mögött valamiféle komolyabb fundamentális folyamatok rejlenek (az olaszok esetében egyértelműen van: annyi az adósságuk, hogy elég nehéz lesz visszafizetniük, pláne hogy a növekedésük zérus).
Az olasz kötvények hozamemelkedése 2010 októberében kezdődött és két szakaszban játszódott le: augusztus elején komoly begyorsulással ért véget. Az alapvető trend hosszú hónapokon át történő zajlása után jön a mély korrekció, ez maga a csésze: először egy esés, majd utána ugyanoda vissza egy emelkedés, ahonnan az esés indult. Ez is megvolt az olaszok esetében: 6% körüli szintekről 5%-ig esett a hozam, majd mára ismét 6%-ig emelkedett. Legszebb akkor a formáció, hogyha öblös, mint egy rendes csésze, sajnos, az olasz 10 éves erős beesés után kicsit cikkcakkban mászott vissza, tehát itt maga a csésze nem olyan szép, sőt egyáltalán nem szabályos: talán ez a legnagyobb szépséghibája. Ez után tud kialakulni a fül: nagyjából az eredeti csúcsnál (jelen esetben 6% körül), ahonnan a korrekció elindult, majd ahová az árfolyam visszatért kialakul egy beszűkült jellegű pár napig esetleg hétig tartó sávjellegű kereskedés. Ez azt jelzi, hogy bár a trend él, a befektetők nem tudják eldönteni, hogy mi legyen, bizonytalanság alakul ki, mind a bikáknak mind a medvéknek jó érvei vannak.
Legjobb ilyenkor ha néhány olyan hír jön ki amely logikus módon lefelé hajtaná az árat, ám az árfolyam mégsem esik be - ez jelzi, hogy a hírek ellenére az emelkedés irányába ható mögöttes erők a nagyobbak. Ez is megvolt: beszűkülés 6%-on, jó hír: megmentik Európát, amire azonban a hozam mégsem tud lejjebb jönni. Majd végül a kitörés a fülből: 6% fölé emelkedett az olasz 10éves hozam...
Bevallom, azért az olasz 10 éves technikailag nem mintapéldája a fülescsészének, eléggé csálé jobbról-balról, inkább amiatt hoztam fel, mivel a mögöttes folyamatos érzékeltetésére nagyon jónak tűnik. A következtetés pedig eléggé negatív: az olasz hosszú hozamok további emelkedését vetíti előre. Úgy tűnik két dolog egyre elkerülhetetlenebb, a fiskális integráció/unió valamilyen fokon, másrészt pedig hamarosan nem marad más, mint az ECB, aki mindenkit meg tud menteni. Természetesen ez pénznyomtatással és valószínűleg az euró gyengülésével járna...
A németek már tudják, a kérdés a többiek mikor mennek bele. Sajnos Európa problémái egyáltalán nincsenek megoldva.
