Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Felrobbantak az albérleti díjak. Airbnb-láz. Buborék! Ugye most van ez a fellángolás a pesti lakáspiacon, de majd visszaesnek az árak? Ugye?

Nagyjából heti háromszor hangzik el ez valamelyik barátom/ismerősöm szájából, és általában azt válaszolom, hogy szerintem a lakáspiaci áremelkedésnek még csak az elején vagyunk.

A lakáspiac olyan mint a foci, sőt. Nem csak hogy mindenki ért hozzá, és van róla véleménye, de érdekelt fél is: aki már vett az az emelkedésben bízik, aki még nem, az a visszaesésben reménykedik. Természetesen mint bármely eszköz árával kapcsolatban, itt is ugyanaz a helyzet: nincs tuti. De azért a múltbeli esések és emelkedések vizsgálata alapján pár következtetést le lehet vonni.

1. Időtávok: jellemzően egy nagy esés után ha elindul egy új emelkedő szakasz, akkor az nem 1-2 évig szokott tartani, hanem 5-10 évig simán. Mivel Magyarországon 2008-tól 2013-14-ig áresés/pangás volt, ezért jogos azt feltételezni, hogy ha nincs valami külső sokk, akkor 2020-ig simán kitart az emelkedés.

2. Migráció/demográfia. Talán ez a legfontosabb tényező az ingatlanpiacon. Itt elég kettős a kép. Egyrészt Magyarország lakossága fogy, másrészt pedig kivándorlás is van, tehát széles, országos emelkedésre, nagymértékű felívelésre nem lehet számítani. De ez mindenhol így van. Detroitban ingyen dobják az emberek után a lakásokat, miközben Kaliforniában többmillió forintos négyzetméterárak vannak. Ugyanígy az valószínűsíthető, hogy a munkahely nélküli kisebb falvak, települések árai Magyarországon is tovább csúsznak lefelé, viszont azok a helyek ahová az emberek mennek (elsősorban a munkalehetőségek miatt), ott emelkednek az árak. Ezen belül Budapest és az agglomeráció kiemelt jelentőségű. Ide jönnek tanulni a középiskola után sokan, itt maradnak dolgozni, és egy idő után felköltöznek a nagyszülők is, hogy az unoka közelében legyenek. Hiába lakik már így is 3 millió ember ebben a régióban, ez egy önerősítő folyamat, amit a statisztikai adatok is alátámasztanak: a falvak néptelenednek, a fővárosba (és még néhány nagyvárosba) költöznek az emberek. Nem látom, hogy a következő pár évben ez mitől változna.

3. Gazdasági teljesítmény. 7 év depresszió (2006-2013) után a magyar gazdaság stabil növekedési pályára lépett. Lehet, hogy az EU-s pénzek nélkül nem nagyon lenne növekedés, de EU-s pénzek vannak, és lesznek még pár évig, méghozzá nem kevés: a GDP 4-5%-a évente! Emellett pozitív a külkereskedelmi mérlegünk, kiegyensúlyozott a költségvetés, széles mozgástere van a monetáris politikának, rapid módon épül le minden szektorban a devizaadósság, azaz csökken a külföldtől függés. Mindez arra mutat, hogy a következő években lesz valamekkora növekedés Magyarországon. Az, hogy ez 1-2-3 vagy éppen 4% lesz az az éppen megnyilvánuló rövidebbtávú helyzet függvénye (pl. visszaesik-e Kína autók iránti kereslete, vagy milyenek lesznek a gabonaárak és termés, vagy hogyan alakul a kamatkiadásunk, és emiatt mekkora mozgástere lesz a kormánynak adócsökkentésre vagy más fiskális stimulusra, stb, stb.). Ha van gazdasági növekedés, akkor jellemzően emelkednek az ingatlanárak.

4. Kínálat. Az ingatlanciklus jellemzően akkor van a mélyponton amikor semmit sem építenek, és akkor van a tetőn, amikor daruk borítják be a várost. A statisztikai adatok itt is segítenek: fényévekre* vagyunk egy lakásépítési boomtól.

5. Árak: Mindenhez képest olcsók a hazai ingatlanok. Az eszközök hosszútávú hozamát pedig elsősorban a kiinduló árazásuk határozza meg.

6. Kamatok: Béka feneke alatt. Sőt, jön a pénzügyi elnyomás. A jegybank, ha képes lesz rá, infláció alatti kamatszintet fog tartani, ami a (kész)pénzben megtakarítók vagyonának elrablását jelenti. Logikus módon erre a megtakarítók alternatív eszközök felé való mozgással reagálnak. Ezek közül egyik az ingatlan, ami társadalmi hagyományaink miatt kiemelt szerepet játszik nálunk.

Őszintén szólva ha a fentiek összeadom, akkor ugyanoda jutok, mint az elmúlt 2 évben mindig. Amíg nem épül olyan sok lakás (itt elsősorban Budapestről beszélek), hogy felszívja, sőt meghaladja a bevándorlók, airbnb-zők, itt tanulók, felköltözők létszámát, és/vagy amíg nincs nagy gazdasági recesszió Magyarországon, addig a nemrég megindult ingatlanpiaci fellendülés tovább fog tartani. Igen, valóban sok helyen a lakások 10-20-30%-kal drágábbak, mint egy éve. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetnének 1-2 év múlva még ugyanennyivel drágábbak. Sőt, ez a valószínű forgatókönyv.

*igen, tudom, hogy a fényév a távolság mértéke és nem az időé :)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.