Hároméves kötvények esetében a 20 milliárdos tervezett kibocsátás mellett 57 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be a befektetők, melyből az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) végül 30 milliárdot el is fogadott. Az átlaghozam 7,44 százalék volt, ami 19 bázisponttal maradt el a két héttel ezelőttitől és 12 bázisponttal elmaradt a szerdai másodpiaci jegyzéstől.
A meghirdetett 14 milliárd forintnyi ötéves papírra szintén intenzív érdeklődés mutatkozott, 59,9 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatokat. Az ÁKK a keresletet látva itt is a terv felett bocsátott ki, 21 milliárd forintnyi állampapír talált gazdára. A 7,73 százalékos átlaghozam 11 bázispontos csökkenést jelentett a legutóbbi aukcióhoz képest és 9 bázisponttal alacsonyabb volt a tegnapi másodpiaci jegyzésnél.
Tízéves kötvényekből 20,8 milliárd forintos kereslet mellett az eredetileg tervezett 10 milliárd forintot fogadta el az adósságkezelő. A 7,82 százalékos átlaghozam kilenc bázisponttal alacsonyabb volt a tegnapi jegyzésnél.
A hozamok mindhárom esetben több hónapos mélypontot jelentenek: a három- és ötévesek utoljára tavaly októberben, míg a tízévesek 2011 augusztusában keltek el a mostaninál alacsonyabb áron.
Az IMF-tárgyalások megkezdésének múlt pénteki bejelentése óta ez volt az első hosszú aukciója hazánknak, hiszen legutóbb két hete értékesített éven túli kötvényeket az ÁKK. Éppen ezért előzte meg különös várakozás a mai kibocsátást. Másrészt az elmúlt hetekben a jegybanktörvény megfelelő módosítása után ismét kiéleződött a vita a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) között, mivel a tranzakciós illetéket a jegybankra is kiterjesztették, ami az MNB szerint sérti a függetlenségüket. Ebben az ügyben egyelőre nincs hivatalos vélemény a nemzetközi szervezetektől.
Vagyis a jelek szerint a több mint fél éve hiába várt IMF-tárgyalások megkezdésének híre bizonyult erősebbnek, mivel jól sikerült az aukció. Az elemzők azonban egyelőre a kockázatokra figyelmeztetnek, a többség szerint nem lesz egyszerű a megegyezés a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal. Varga Mihály, a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter is arról beszélt az elmúlt napokban, hogy az egyeztetéseken lehetnek "kényes" kérdések a kormány számára, hiszen a nemzetközi partnerek valószínűleg a vagyonadó bevezetését is szorgalmazzák majd. A napokban Orbán Viktor miniszterelnök az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban annyit mondott, hogy a kormány nem fog engedni az egykulcsos személyi jövedelemadóból.
Az elemzők egyre nagyobb része szerint azonban az újabb kormány-jegybank csörte akár az IMF-megállapodást is megtorpedózhatja. A kabinet ugyanis néhány hete úgy módosította a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt, hogy az MNB-nek is fizetni kell majd 2013-ban, a költségvetés 100 milliárd forintos bevételre számít a jegybanktól. Az MNB szerint egyrészt a lépés csak átmeneti egyenlegjavulást hoz, mivel az illeték veszteségként megjelenik majd a nemzeti banknál, így azt a következő évben a büdzséből kell fedezni. A kormány szerint a jegybanknak tovább kellene hárítania az illetéket, azonban az MNB szerint ez lényegében 250 bázispontos kamatcsökkentéssel érne fel, ami ellentétes a monetáris politika céljaival.
Beke Károly
mfor.hu
