Matolcsy október 17-én, szerdán jelentette be a második egyenlegjavító csomagját, melynek hatására elsőként a piacok megijedtek, ahogy az a forint euróval szembeni árfolyamán is meglátszott, ám végül az optimizmus kerekedett felül (legalábbis a deviza- és a kötvénypiacon). Aztán csütörtökön következett az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 3, 5 és 10 éves állampapír aukciója, ahol bebizonyosodott, a piaci szereplők most már elegendőnek vélik a két októberi csomagot ahhoz, hogy jövőre az államháztartásunk hiánya biztosan 3 százalék alá csökkenjen.
Az ÁKK aukción végül drasztikusan zuhanó hozamok mellett a 3 és 10 éves papírokból a tervezettnél többet adott el. A hároméves papírok átlaghozama éves, az 5 éveseké 2,5 éves mélypontra esett, a 10 évesek esetében pedig több mint 7 éve, vagyis 2005. szeptember 29-én tartott aukción sikerült a mostaninál alacsonyabb átlaghozam mellett eladnunk a kötvényeket. Így minden átlaghozam az aktuális 6,5 százalékos jegybank alapkamat szintje alá került, és mindezt 6,6 százalékos infláció mellett.
A 10 éves papírok hozamának hét éves mélypontja igen szép teljesítmény, még akkor is, ha a nagy jegybankok monetáris lazításai komoly hátszelet biztosítanak a hozamesésnek. A csütörtöki aukció - még ha nem is erős kereslet mellett - és a másodpiaci folyamatok a forint árfolyamával párhuzamosan azt mutatják, hogy komoly megtakarítással díjazza a piac a hiteles gazdaságpolitikai célokat és lépéseket. A most októberben összesen bejelentett több mint hétszáz milliárd forintos kiigazítás végre konkrét és megvalósítható lépéseket tartalmaz (legalábbis jelentős részben) nem úgy, mint amikor a kormány nyár elején a munkahelyvédelmi akció terv forrásaiként leginkább három Matolcsy-varázslattal állt elő.
Tettünk egy gondolatkísérletet arra, milyen összeget takaríthattunk volna meg az elmúlt két évben, ha a kormány már 2011 januárjára hiteles gazdaságpolitikai célokat és lépéseket tesz, amiknek hatására már akkor el tudjuk érni ezeket a hozamszinteket.
2011 január óta közel 260 milliárdot spóroltunk volna
Ha a kormány tegyük fel már 2011 januárjában megteszi a mostani lépéseket, és a piac a mostani hozamszintekkel díjazza azt, akkor a 2011 január eleje óta értékesített diszkontkincstárjegyeken és államkötvényeken összesen 258,3 milliárd forintot tudtunk volna megtakarítani 2011 és 2022 között. A különböző hozamidejű papírokra lebontva látszik, hogy a legnagyobb összesített veszteség értelemszerűen a hosszabb papírokon keletkezett, mivel azok után több éven keresztül fizetjük a magasabb kamatokat.
Mivel, ahogy azt fentebb említettük, ez a teher teljes futamidőre vetített összesített többletköltség, ezért az összeget évekre lebontottuk, vagyis megnéztük, hogy a 2011 januárja óta kibocsátott magyar adósságpapíron mennyi többletkiadásunk van, illetve lesz a következő években. Ez alapján idén 31,1 milliárd forintos tényleges plusz kamatkiadása keletkezik a kormánynak, jövőre pedig 59 milliárd forint. (2011-re annak köszönhető a nyereség, vagyis a mínuszos eredmény, hogy csak három hónapos kincstárjegyek jártak le, ezek hozamai viszont több aukció esetében alacsonyabb volt a jelenleginél.)
Tehát, ha a kormány megalapozott intézkedésekkel és tervekkel már 2011 januárjára el tudja érni a mostani hozamszinteket, akkor jövőre 59 milliárd forint mindenképpen a büdzsében maradt volna. Ez pedig az elmúlt két hétben bejelentett két Matolcsy-csomag esetében azt jelenti, hogy például nem kellett volna ilyen nagy mértékben (10-ről 27 százalékra), vagy semennyire sem megemelni a cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulást, melyből 40 milliárd forintot remél a kormány. De akár a tanárok béremelését is végre lehetett volna hajtani az előzetes ígéreteknek megfelelően. Ez bár 73 milliárd forinttal terhelné a büdzsét, Matolcsyék nem számoltak a béremelésből befolyó adókkal és járulékokkal, vagyis nagyjából 40 milliárddal, így a béremelés ténylegesen megközelítőleg 33 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek.
Székely Sarolta
mfor.hu
