Az utóbbi napokban felkapott téma lett, hogy végső esetben az IMF nyújtana segítséget Magyarországnak, illetve más európai államoknak a hitelválság miatt, azonban fontos leszögezni, hogy hivatalosan hazánk még nem folyamodott hitelért a nemzetközi szervezethez. Így egyelőre nem lehet azt mondani, hogy Afrika szintjére süllyedtünk volna gazdaságilag, mindössze a befektetőket akarja megnyugtatni a kormány azzal, hogy az IMF-et maga mellé állította.
"Muszáj azt mutatni, hogy mi ugyanolyan jók vagyunk, mint az eurozóna országai, ezért kérte a kormány, hogy az IMF adjon ki közleményt arról, hogy Magyarország mellé áll" - nyilatkozta az mfor.hu kérdésére Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Azzal ugyanakkor egyetért, hogy ez kétélű fegyver, mivel ha az országot az IMF-fel említik egy lapon, abból mindenki arra következtet, hogy nagy a baj.
"A magyar kormány nem kért hitelt az IMF-től, mindössze annak deklarálását, hogy mi is európai ország vagyunk, minket is megsegítenek, ha kell. Ez lényegében egy viszontgarancia a szervezet részéről" - tette hozzá Király Júlia. Szerinte erre azért volt szükség, mert a magyar kormány garanciáját már nem nagyon fogadják el a világban. "Ha mondjuk a német kormány bejelenti, hogy garanciát vállal a bankbetétekre, akkor azzal meg tudja nyugtatni a befektetőket, a magyar kormány esetében viszont ez nem ilyen egyszerű" - vázolta a helyzetet a jegybank alelnöke.
Szerinte a félreértések abból adódtak, hogy az IMF nem mondta ki nyíltan, hogy nem hitelnyújtásról van szó. "Külön kértük a Valutaalapot, hogy a Magyarországgal kapcsolatos közleményét különítse el a szokásos határozatoktól, a közvélemény szemében mégis összemosódott a kettő" - tette hozzá Király Júlia. Szerinte egyébként erősítheti az ország iránti bizalmat, hogy az IMF nyíltan kiállt hazánk mellett, és kilátásba helyezte, hogy szükség esetén kész beavatkozni.
Az IMF 1947-ben kezdte meg működését, hazánk 1982 óta tagja a szervezetnek. A kilencvenes években volt már rá példa, hogy Magyarország hitelt vett fel a szervezettől. A kilencvenes évek elején a rendszerváltozás után kaptunk kölcsönt, illetve legutóbb 1996-ban kötött a magyar kormány elővigyázatossági hitelmegállapodást az IMF-fel. Akkor az 1995-ös stabilizációs csomag finanszírozása miatt biztosította be magát az ország, de tényleges hitellehívás nem történt. Jelenleg nincs tartozásunk a Valutaalappal szemben, mivel 1998-ban minden korábbi hitelét visszafizette az ország.
A Valutaalapba minden tagország egy meghatározott kvótarendszer alapján fizet be bizonyos összeget, a kvóta nagyságától függ a lehívható hitel összege is. A tagországok maximum a kvóta 320 százalékát hívhatják le hitel formájában.
A Nemzetközi Valutaalap hétfőn adott ki egy közleményt arról, hogy mindenben együttműködnek Magyarországgal, hogy szükség esetén technikai vagy pénzügyi segítséget nyújthasson a szervezet. Ebből vonták le sokan azt a téves következtetést, hogy hazánk hitelért folyamodott az IMF-hez. Sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is kiemelte, hogy végső esetben kész segítséget nyújtani a szervezet, de ott még nem tartunk.
A napokban több jelentős amerikai lapban is megjelentek olyan hírek, hogy nem csak Magyarország folyamodhat hitelért az IMF-hez, hanem a hitelválság miatt több kelet-közép-európai állam is hasonló lépéseket fontolgat. Szóval ha tényleges segítségnyújtásra kerül sor, akkor meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy az IMF már nem csak Afrikán és Ázsián segít, hanem a sérülékeny európai gazdaságoknak is nyújt hitelt.
