Orbán Viktor októberben beszélt először a nyugdíjrendszer átalakításáról, akkor az első elképzelések még arról szóltak, hogy 2011 decemberéig felfüggesztik a járulék átutalását a magánkasszákba, aki szeretne, visszaléphet az állami nyugdíjrendszerbe, a pályakezdőknek pedig nem lesz kötelező a tagság. Azóta megszülettek a részletszabályok is, a határidőt pedig előrehozták január 31-re, azaz már egy hétig sem nyilatkozhatunk.
- Mennyi lesz a nyugdíjjárulék és azért cserébe milyen szolgáltatást kapunk?
- A munkavállalói nyugdíjjárulék a bruttó bér tíz százaléka, míg a munkaadói nyugdíjjárulék 24 százalék. Aki úgy dönt, hogy marad a nyugdíjpénztáránál, annak csak az előbbi összeget utalják át a pénztári számlájára, a munkaadói járulék az államkasszába folyik be. Ebből a szempontból nem lesz változás az eddigi rendszerhez képest, hiszen a járulékok elosztása eddig is így működött, cserébe a majdani nyugdíj 75 százalékát az államtól, 25 százalékát pedig a magánkasszától kapják az ügyfelek. Azonban ezentúl aki marad a magánnyugdíjpénztárban, az a 24 százalékos munkáltatói járulékért cserébe semmit nem kap, hiszen Matolcsy miniszter szerint "kiírja magát a társadalmi szolidaritás rendszeréből". Az új rendszer ellenzői ezt tartják a legsarkalatosabb pontnak, hiszen szerintük diszkriminatív, hogy ugyanazért a befizetésért egyeseknek kevesebb szolgáltatás jár majd.
- Hogyan kárpótol az állam a befagyasztott járulékokért?
- 2010 novembere és 2011 decembere között az állam a 10 százalékos munkavállalói járulékot sem utalja át a magánkasszáknak, ezzel havonta 30 milliárd forintot spórolnak meg. A kormány ezért cserébe kompenzációt ígért, ami a hírek szerint úgy nézne ki, hogy erre az időszakra 75 helyett 100 százalékos nyugdíjszolgáltatást nyújtana az állam.
- Mi lesz a szolgálati idővel?
- Aki úgy dönt, hogy marad a magánrendszerben, annak 2012 január elsejétől nem gyűlik több szolgálati ideje. Ez azok számára jelenthet problémát, akiknek még nincs húsz évnyi szolgálati idejük, ez alatt ugyanis nem jogosultak állami nyugdíjra. Azaz ők az összes, eddig az államkasszába befizetett járulékukat bukják, és az előbb említett kompenzációra sem lesznek jogosultak a kieső 14 hónapra.
- Nyugdíjba mehet-e egy nő 40 év munkaviszony után, ha marad nyugdíjpénztári tag?
- Ez az egyik olyan kérdés, amiben még a szakemberek sem látnak tisztán. Egyrészt ahogy az előbb említettük, 2012 január elsejétől a nyugdíjpénztári tagok számára nem gyűlik több szolgálati idő az állami rendszerben, így az, aki nem éri el addig a 40 év szolgálati időt, majd csak az öregségi korhatár elérésével mehet nyugdíjba. A magánkasszánál ugyanakkor gyűlik tovább a szolgálati idő. Így viszont különbség lesz a magánnyugdíjpénztári és az állami szolgálati idő között, és azt még nem tudni, hogy ezt az ellentmondást hogyan fogják majd feloldani. A szakemberek szerint ez egy olyan jogi hézag, amit még tisztázni kell később.
- Valóban nem lesz jogosult rokkantnyugdíjra a nyugdíjpénztárak tagja?
- Ez egy másik nyitott kérdés: a pénztárak jogértelmezése szerint aki valamilyen ok miatt rokkanttá válik, az a vagyonával együtt visszaléphet az állami nyugdíjrendszerbe, azonban a szolgálati idő nem számítódik 2012 januárja után. A rokkantnyugdíj esetében azonban már minimális szolgálati idővel is jogosult lehet valaki az ellátásra.
- Mi történik, ha az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek minősíti a törvényt?
- Egyelőre annyit tudunk, hogy az Ab legkorábban február végén dönthet a nyugdíjcsomaggal kapcsolatos beadványokról. Arra nézve csak forgatókönyvek, fejtegetések léteznek, milyen hatása lehet egy esetlegesen a kormány számára kedvezőtlen alkotmánybírósági döntésnek. A pénztárak azt szeretnék elérni, hogy ha a taláros testület a már említett leginkább kifogásolt diszkriminatív rendelkezést megsemmisíti, akkor újra kínálják fel a választás lehetőségét a magánnyugdíjpénztári tagoknak. Ha ezt vesszük alapul, akkor könnyen lehet, hogy a január 31-ei határidő után sem lehet végleges mérleget vonni az átlépők és a maradók számáról.
- Milyen jogorvoslati lehetőségek vannak az Alkotmánybíróságon kívül?
- Ha az Ab áldását adja a már elfogadott törvényre, akkor a Stabilitás Pénztárszövetség az Európai Bizottsághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához szeretne fordulni. Előbbi fórumon kicsi a siker esélye számukra, hiszen az Unióban a nyugdíjkérdés nemzeti hatáskör. A strasbourgi bíróságon évekig elhúzódhat egy eljárás, addigra pedig visszafordíthatatlan lesz a folyamat, így a Stabilitás elnöke szerint abban az esetben, ha ők kaszálják el a törvényt, akkor csak azok járhatnak jól, akik kitartottak a magánnyugdíjpénztáruk mellett.
- Hány pénztár maradhat?
- Azt a Stabilitás Pénztárszövetség is elismeri, hogy a lényegesen kevesebb tag esetén nem maradhat fenn a jelenlegi 18 magánpénztár. Ők azzal számolnak, hogy 6-8 kassza maradhat állva. Egyébként ha egy pénztár tagsága kétezer fő alá csökken, akkor automatikusan felszámolást kell indítani.
- Mi van, ha maradnánk, de megszűnik a pénztárunk?
- Ebben az esetben a felszámoló minden tagot levélben értesít majd, a megadott határidőig kell nyilatkozni arról, melyik magánpénztárba lépünk át. Aki nem nyilatkozik, az automatikusan visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe.
- Hova kerül a reálhozamunk?
- Aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, az eddig összegyűjtött vagyonát viszi magával. Az inflációt meghaladó reálhozamot és az esetleges többletbefizetéseket azonban egy kormányrendelet értelmében adómentesen fel lehet majd venni. Várhatóan márciusban mindenkit értesítenek arról, mennyi volt a reálhozama az utóbbi években, és nyilatkozni lehet arról, hogy azt egyösszegben felveszi, vagy pedig egy önkéntes nyugdíjpénztári számlára utaltatja.
- Lesz egyéni számla az állami rendszerben?
- Kormányzati ígéretek elhangzottak ezzel kapcsolatban, sőt politikai nyilatkozat is született. A konkrétumokról azonban egyelőre keveset tudni, olyan pletykák is megjelentek a piacon, hogy az állami egyéni számlán csak azt lehetne nyilvántartani, fizeti-e utánunk a szükséges járulékot a munkaadónk.
- Mit kell tennie annak, aki maradni akar a magánnyugdíjpénztáránál?
- Ebben az esetben jövő hétfőig kell kitölteni a szükséges nyilatkozatot a nyugdíjfolyósító valamelyik kirendeltségén (ezek listája a www.onyf.hu oldalon megtekinthető).
- Mit kell tennie annak, aki átlépne az állami rendszerbe?
- Semmit. Aki nem nyilatkozik jogviszonya fenntartásáról, azt március elsejével automatikusan visszaléptetik.
Beke Károly
mfor.hu
