Obama egyfajta ígértet ad az embereknek, melyen persze lehet vitatkozni, mennyire reális. Egyben azonban nagyon fontos amit csinál: mozgósít. Mozgósítja az embereket, ad egy célt eléjük, melyet meg kell valósítani, mely sok mindenkinek vonzó. Ezzel azt csinálja, amit ilyenkor kell. Az emberekben általában hihetetlenül sok az energia, ha azt jó irányba terelik, azzal sok olyan cél érhető el, melyben sokan nem hittek. Nézzük csak példaként a német gazdasági csodát a második világháború után. A mostani pénzügyi és abból kialakuló világgazdasági válságot képletesen fel is foghatjuk, mint egy harmadik világháborút: persze itt nem ontják egymást vérét az emberek, de amilyen hatása a vagyonokra és a gazdasági teljesítményre lehet, az hasonló.
Egy ilyen helyzetben okosan politizál Obama, és kihasználja a helyzetből adódó előnyöket. McCain-nél nincs meg ez a "Csináljunk egy új, szebb Amerikát" szindróma. Persze ez a nagy lelkesedés, ha nincsenek mögötte tettek és lassú sikerek, akkor egy notórius frusztrációvá és elégedetlenséggé, lemondássá fajulhat: amikor az ember az utolsó tartalékát mozgósítja, és nincs mégsem eredmény, onnan nehéz felállni... . Azaz: Obamanak nagyon oda kell majd figyelnie mit csinál, milyen lépéseket tesz. Sokan leszocialistázzák (lám nem csak otthon dívik a skatulyázás), persze annyiban igazuk van, és nem is várhattak mást, ha a szabad és zabolátlan kapitalizmus csődöt mond, akkor az államnak az eddiginél hatékonyabban (nem azt mondom jobban) de be kell avatkoznia. Erről már korábban írtunk a Keynes-i gazdaságpolitika megemlítésével a napokban.
A kérdés továbbra is: készen áll-e az USA egy ilyen váltásra? Az első "fekete" elnök, aki nem is tősgyökeres amerikai, hanem kenyai 2. generációs amerikai (elég friss) egy országban, ahol a ku-klux-klan még mindig jelen van, és Obama a "régi" lobbi érdekeit nagyon sértheti. Vajon tűrni fogják-e Obama nyerését? Lényeges őrizetre lesz szüksége, az biztos - a normál, elnöknek kijárón túl. Hiszen győzelmével a fekete bőrű (nem tudom másként megfogalmazni) lakosság politikai súlya is megnő, amit szintén sokan nem látnak szívesen: a régi konzervatívok: mi lett Amerikából jelszóval. Kész-e az ország ekkora hihetetlenül éles váltásra? Elég nagy-e a gáz ahhoz, hogy ez sikerüljön? Nem fogják-e sokan megvádolni, hogy egy könnyen kezelhető, simulékony baráti USA-t teremt meg (persze relatív), melytől immáron sokan már nem félnek majd? (persze ha reálisan nézzük, ez a válság maga is majd azért megtépázza az USA-t és annak tekintélyét)
Sok a kérdés, és ismét hihetetlenül fontos világtörténelmi pillanatoknak lehetünk tanúi. Ez az év amúgy is maga az őrület:
- a Válság,
- USA fekete bőrű elnökkel?,
- 20 fok novemberben.... .
Crazy, ha?
