2010. június 11. 06:49

A múlt hét végi elszólások akár annak is betudhatók, hogy a kormány képviselői tesztelni akarták a nemzetközi piacokat, hogyan reagálnának egy magasabb költségvetési hiányra. A befektetők reakciója egyértelmű volt – mondta az mfor.hu-nak adott interjújában Ad van Tiggelen, az ING Investment Management szenior stratégája. Mfor.hu-interjú.

- Az utóbbi napokban Magyarország sajátos helyzetben volt, ugyanis a kormánypárt képviselői államcsőd közeli állapotról beszéltek és Görögországhoz hasonlítottak minket. Ön szerint mennyire voltak reálisak ezek a félelmek?

- Nem reális, szerintem a magyar kormány nem volt kellően körültekintő ezekkel a megnyilatkozásokkal. A piacok ugyanis továbbra is idegesek, egy ilyen kijelentésre pedig azonnal felkapják a fejüket. Szerintem a kormány ezekkel a nyilatkozatokkal tesztelni akarta, hogyan reagálnának a piacok egy magasabb költségvetési hiányra, amit korábban említettek. A piacok pedig egyértelműen negatívan feleltek erre a tesztre. Én azt gondolom, hogy Magyarország sokkal jobb helyzetben van, mint Görögország, akár a likviditást, akár a deficitet nézzük, ezért nem tartok attól, hogy az Önök országa lesz a második Görögország.

- Sokak szerint Orbán Viktor múlt csütörtöki brüsszeli látogatása változtatta meg a kormány hozzáállását, valószínűleg kedvezőtlen híreket kapott José Manuel Barrosótól a deficit növelését illetően. Ön szerint is az Európai Bizottság ellenállásán bukott meg a 7,5 százalékos hiány?

- Mostanában sok országnak kell népszerűtlen intézkedéseket hozni, hogy csökkentsék a deficitet, a napokban például Németországban is jelentős kiadácsökkentést jelentettek be, pedig szerintem jelenleg ők vannak a legjobb helyzetben Európában. Ha pedig az Unió egy országnak engedi a magasabb hiányt, akkor az egyfajta morális kockázatot jelentett volna a többi országgal kapcsolatban, hiszen ők is azt hitték volna, hogy büntetlenül túlléphetik a hiánycélt. Ezért van szüksége az EU-nak egy szigorú szabályra, hogy mindenkit rákényszerítsenek a deficitcsökkentésre.

- Néhány órával a beszélgetésünk előtt ismertette a parlamentben gazdasági akciótervét Orbán Viktor. Többek között jelentős összegű bankadó bevezetését jelentette be, mely Európa más országaiban is vitatéma jelenleg. Milyen hatással lehet ez a pénzügyi szektorra?

- A világ több országában egyelőre komoly ellenállásba ütközik egy bankadó bevezetése, ugyanis sokan úgy vélik, hogy egy gazdaságnak szüksége van erős bankrendszerre. Egy erős bankrendszer ugyanis hozzájárulhat a hitelezés növekedéséhez, ezen keresztül pedig a gazdasági növekedéshez. Ha pedig túladóztatjuk a bankokat, akkor az visszafogja a hitelezést, ez pedig visszüthet a gazdaságban. A kormányok viszont rendbe akarják tenni a költségvetésüket, csökkenteni akarják a hiányt, ennek pedig az egyik forrása a bankadó. A jelenlegi deflációs veszélyek mellett viszont szerintem nem a legszerencsésebb megoldás a bankok további adóztatása.

- Milyen hatással lehet egy bankadó a pénzügyi részvényekre?

- Ezt nehéz megmondani. Szerintem ha megnézzük a bankok könyveit, akkor jelenleg a szektor részvényei kimondottan olcsónak számítanak, ahogy az egész piac alulértékelt. Ugyanakkor én úgy látom, hogy a bankpapírok árfolyama a következő hónapokban is nagyon volatilis maradhat. Az alapkamatok még egy jó darabig várhatóan alacsonyan maradnak majd világszerte, ez pedig kedvező hatással lehet a bankok kamatmarzsára az olcsó finanszírozás miatt, viszont a hitelezési tevékenység várhatóan visszafogott marad még a következő hónapokban is.

- Sok befektető attól tart, hogy a Görögországból indult adósságválság előbb-utóbb nagyobb európai országokra is átterjed majd. Ön szerint valós ez a veszély?

- Görögország speciális helyzetben volt, ez vezetett oda, hogy segítségre volt szüksége. Náluk például az utóbbi tíz évben folyamatosan évi 8-9 százalékkal nőttek a bérek, miközben például Németországban ez 2 százalék volt. Ráadásul Görögországban 53 év volt az átlagos nyugdíjba vonulási kor, ami szintén lényegesen alacsonyabb, mint más európai országokban. Mindez azzal párosult, hogy szinte senki nem fizetett adót, magas volt az államadósság és a költségvetés hiánya. A többi európai ország szerintem lényegesen jobb helyzetben van. A legtöbben a spanyol-portugál-ír hármasért aggódtak, illetve kevésbé Olaszországért. Szerintem Portugália ebből a szempontból nem jelentős, mert kis ország, Írország már meghozta a szükséges intézkedéseket, így értük sem kell aggódni. Görögország után talán Spanyolország lehet a legnagyobb bajban, ugyanakkor nekik is a saját kezükben van a sorsuk, képesek lehetnek elkerülni a komolyabb bajt.

- A múlt héten pesszimista hírek jelentek meg az Egyesült Államok költségvetési hiányáról is, emellett egyre többet hallani Nagy-Britannia hasonló problémáiról. Ön szerint kizárható, hogy egy ilyen nagy ország is bajba kerüljön?

- Most az egész nyugati világban a magas adósságállomány okoz problémát, ez pedig a társadalom elöregedésével párosul, az egyre több nyugdíjas pedig fenntartja a magas adósságállományt. Az utóbbi két évben többek között az állami bankmentések miatt gyors ütemben nőtt az adósságállomány, ezt pedig most kordában kell tartani az érintett országoknak. Az Egyesült Államok miatt én nem aggódnék különösebben, mivel az amerikai egy elég flexibilis gazdaság, a dollár pedig továbbra is egy fontos tartalékvaluta. Nagy-Britannia valamivel nehezebb helyzetben van: ha ők az eurózóna tagjai lennének, akkor most Spanyolországgal vagy Portugáliával említeném őket egy lapon, mivel hasonló helyzetben vannak a hiányt és az adósságot tekintve. Ugyanakkor számukra a saját deviza, a saját monetáris politika nagyobb rugalmasságot biztosít, és azt gondolom, hogy az új brit kormány meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket.

- Az alacsony kamatszintek miatt továbbra is sok a likviditás a piacon. Mikor indulhatnak emelkedésnek ezek az alapkamatok?

- Az Európai Központi Bank (EKB) szerintem a jelenlegi alacsony szinten marad még legalább 2011 végéig, tehát a következő másfél évben nem számítok kamatemelésre. A Fed talán egy jelképes szigorítással egy százalékra felemeli majd a kamatot a következő hónapokban, ugyanakkor a jövő év végéig tőlük sem várom, hogy egy százalék fölé mennek.

- Néhány hete a kínai nemzeti bank egyik szakembere máris újabb válságot emlegetett, szerinte ugyanis a kínai ingatlanpiacon jelenleg nagyobb a baj, mint volt Amerikában a válság előtt. Elképzelhető, hogy újra fújják a buborékot a Távol-Keleten?

- A piacokon a befektetők szeretik túlaggódni a dolgokat, szerintem ez történik most Kínával kapcsolatban is. Természetesen Kínában jelenleg ingatlanbuborék van, azonban ezt jól kezeli a kormány, szóval szerintem nem kell aggódni.

Ha valaki a jelenlegi helyzetben tanácsot kér Öntől, hogy melyik régiókban, melyik szektorokban fektessen be, akkor mit javasol neki?

- Európában szerintem az exportra termelő cégek részvényei lehetnek vonzók jelenleg, mivel ezek nem euróban, hanem dollárban szerzik bevételeiket. Ebbe a körbe tartoznak az élelmiszeripari vállalatok, a gyógyszercégek, az olajtársaságok. Ezek mellett az amerikai technológiai szektor lehet jó befektetés a következő időszakban.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

Lépj velünk a növekedés útjára! Kockázati tőke, közösségi finanszírozás / crowdfunding, gyakorlati tapasztalatok hazai és nemzetközi nagyágyúktól és startupperektől! Ismerd meg a legújabb finanszírozási lehetőségeket és a startup-ökoszisztéma fejlődési irányait és lehetőségeit!

Finanszírozás 2019 - startuppereknek kedvezmény, 25 év alattiaknak ingyenes! Részletek és jelentkezés