A növekvő energiahordozó- és nyersanyagárak miatt az élet is egyre drágább Európában. Ezért sok kormány elhalasztotta vagy visszavonta a problémák orvoslására irányuló intézkedéseit népszerűségének megtartása érdekében.
Olaszországban elfogadtak egy a nyugdíjkorhatár emeléséről szóló törvényt, de aztán eltolták hatályba lépését. Franciaországban, ahol a döntések sokszor az utcán születnek, az amúgy sem túl népszerű Nicolas Sarkozy elnök csak kisebb változtatásokat mert eddig tenni. Németországban, ahol a nyugdíjasok nemrég pártot is alapítottak érdekeik képviseletére, több intézkedést is visszavont a kormány, és továbbiak felülvizsgálatát is kilátásba helyezték.
Magyarországon a négymillió aktív dolgozóra majdnem ugyanennyi nyugdíjas jut, amely hosszabb távon szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a költségvetést. A probléma régóta ismert, de a köztudatba csak mostanában kezd bekerülni: az még csak hagyján, hogy a jelenlegi feltételekkel a nyugdíjrendszer nem fenntartható (korhatáremelés, indexálási változtatások kellenek előbb-utóbb), ennél van egy sokkal fenyegetőbb veszély is. A nagyfokú inaktivitás és a széttöredezett életpályák miatt sok százezer olyan ember van, aki nem éri el a nyugdíjjogosultsághoz szükséges húsz éves szolgálati időt, illetve ha mégis, olyan kevés (legális) jövedelem után fizet járulékot, hogy az ebből számított nyugdíja elenyésző lesz.
Eközben a hazai napi politikában is kulcsszerepet játszik a nyugdíjak ügye, hiszen a szavazók mintegy fele jórészt ebből él. Orbán Viktor nemrégiben a nyugdíjak befagyasztását helyezte kilátásba, amit rögtön élesen támadni kezdett az MSZP. Erre a Fideszeses politikusok azt az érvet hozták fel, hogy a reálértékét nem őrzi a juttatás, a jelenlegi emelés elmarad az infláció mögött.
Európának le kell mondania a populizmusról
Elemzők szerint ma a politikai populizmus korát éljük Európában, de ennek előbb-utóbb muszáj lesz megváltoznia, a döntéshozóknak nem lesz más választásuk, mint érdemben foglalkozni a gondokkal - írja az International Herald Tribune. Sok helyen nyugdíjcsökkentésre vagy korhatáremelésre számíthatnak az érintettek, különben az ellátórendszerek összeomlásától lehet tartani.
Franciaországban például a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén 2050-re a GDP 14,8 százalékát is elérhetik a nyugdíjakkal kapcsolatos költségek, ami több mint kétszerese lesz például az Egyesült Államok hasonló adatának.
Az USA egyébként a magasabb születési és bevándorlási rátának köszönheti, hogy egyelőre nincsnek olyan égető problémái, mint az európai országoknak.
