A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a svájci jegybank döntését követően már a múlt héten adatokat kért be a hazai felügyelt befektetési vállalkozásoktól és befektetési alapkezelőktől arról, hogy az árfolyamváltozás miképp hatott a devizakereskedelemmel foglalkozó ügyfeleikre és a befektetési alapokra. Bár az adatfeldolgozás folyamatban van, már megállapítható, hogy a hazai befektetési vállalkozások döntő részének ügyfélköre csak mérsékelten vagy egyáltalán nem érintett a probléma kapcsán, áll az MNB szerdai közleményében.
Az ügyleteken elszenvedett ügyfélveszteségek mértéke az eddig beérkezett adatok alapján az MNB által felügyelt befektetési vállalkozásoknál meghaladta a 10 milliárd forintot, melynek döntő hányadát néhány száz befektető szenvedte el. A piaci változásnak jobban kitett befektetési vállalkozásokkal az MNB folyamatos kapcsolatot tart. Ez alapján a jegybank rövid távon nem lát intézkedésre okot adó körülményt.
Noha a hirtelen árfolyamváltozások a befektetési piac számos ágát érintették itthon, a jelentősebb veszteséget szenvedett ügyfelek és piaci szolgáltatók száma összességében csekély. A befektetési alapkezelők piacán az alapok alig 2 százalékát befolyásolták jelentősebben a piaci zavarok. 2015. január 15-án összesen 10 darab befektetési alap szenvedett el 5 százalékot meghaladó mértékű nettó eszközérték csökkenést 24 milliárd forint értékben, melyek mindegyike abszolút hozamú alap kategóriába tartozik. A legnagyobb nettó eszközérték csökkenés mértéke 18,83 százalék volt. E 10 alap veszteségének mértéke a teljes hazai befektetési alap szektorban kezelt vagyon mintegy 0,5 százalékát teszi csak ki.
A jegybank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához egyelőre kis számban érkeztek fogyasztói megkeresések a téma kapcsán. Az érintett befektetési vállalkozások ügyfelei megkereséseikben azt kifogásolják, hogy a korábban adott stop-loss – vagyis egy előre megadott szinten az ügyletet záró, s így a további tőkevesztést megakadályozó – megbízásaikat szolgáltatójuk nem teljesítette, és nagyobb veszteséggel zárta pozíciójukat. Az MNB minden fogyasztói hatósági megkeresést megvizsgál, s ha szükséges, ezek nyomán fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít, áll a jegybank közleményében.
Az MNB adatai alapján a felügyelt intézményeknél az ügyfélkövetelések fedezete (a forex ügyleteken nyereséget elért ügyfelek összegeinek kifizetésére) maradéktalanul rendelkezésre áll, amelynek folyamatos teljesülésére a jegybank kiemelt figyelmet fordít, és azt folyamatosan ellenőrzi.
Ma 25 felügyeleti engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, illetve fióktelep működik itthon, s ezek mintegy fele nyújt szolgáltatást az online forex piacon. Ezen felül több mint 1400 társaságra rúg a Magyarországra irányuló, határon átnyúló szolgáltatást végző külföldi intézmények száma. Az MNB az itthon engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások kapcsán lát el prudenciális felügyelési tevékenységet. Az itthon esetlegesen jogosulatlan tevékenységet ellátó szolgáltatókat az MNB piacfelügyeleti tevékenysége során szűri ki, illetve honlapján figyelemfelhívó közleményeket is közzétesz működésükről.
A 2015. január 15-i piaci zavar ismételten rámutatott arra: a jegybank nem véletlenül figyelmeztetett a korábbiakban többször a magas tőkeáttételes, spekulatív ügyletek szélsőségesen nagy kockázatára. Az MNB legutóbb 2014. évi Pénzügyi fogyasztóvédelmi-és piacfelügyeleti jelentésében hívta fel a figyelmet a kockázatosnak minősíthető szolgáltatók által kínált forex termékek jellemzőire. A jegybank folyamatosan jelzi azt is: a külföldi szolgáltatók nem tartoznak az MNB felügyelete alá, a szerződésekkel kapcsolatos jogi érdekérvényesítési lehetőségük korlátozott (jellemzően külföldi joghatóság), és a termékek különösen nagy kockázatot hordoznak.
mfor.hu
