Az első negyedévre rányomta bélyegét a forint történelmi mélypontra gyengülése, azonban a második negyedév eddig lényegesen jobbnak tűnik - hangzott el kedden az OTP sajtótájékoztatóján, melyen a bank első negyedéves eredményét ismertették. Urbán László, az OTP vezérigazgató-helyettese szerint az eddig legrosszabbul teljesítő ukrán leányvállalatnál is látszanak már pozitív jelek, lassan megállhat a portfólió romlása.
Az OTP kedd este hozta nyilvánosságra első negyedéves gyorsjelentését, melyből kiderült, hogy a banknak 41,8 milliárd forintos nettó eredménye volt az év első három hónapjában. Az eredmények azonban tartalmaztak néhány furcsa sort: egyrészt módosult a nem fizető hitelek számításának módszertana, másrészt pedig egy 19,6 milliárdos adózás előtti bevétellel nem korrigálták a számokat.
Egyedi tételek befolyásolták az adatokat
Az egyik sor, amit a szakemberek furcsának találtak, hogy a stratégiai nyitott devizapozíciót fedezeti ügyletté nyilvánították, és négy leánybank (DSK, CKB, OTP banka Hrvatska, OTP Banka Slovensko) 2009. és 2010. évi várható eredményének megfelelő nagyságú, 310 millió euró rövid pozíció árfolyamhatását ezentúl a saját tőkével szemben számolják el. Ennek köszönhetően 13,8 milliárd forinttal lett jobb az eredmény.
Másokat az lepett meg, hogy az OTP átállt a nemteljesítő hitelek esetében a 90 napos elszámolásra az eddigi 60 napról, azaz mostantól azok kerülnek bele ebbe a körbe, akiknek három hónapnál régebbi tartozásuk van.
"A stratégiai nyitott devizapozíciók esetében eddig külön közöltük mindkét elszámolást, míg a nem teljesítő hitelek esetén már a tavalyi negyedik negyedévben jeleztük, hogy 2009-től átállunk a 90 napos elszámolásra" - emelte ki szerdai sajtótájékoztatóján Urbán László, a bank vezérigazgató-helyettese. Erre szerinte azért volt szükség, hogy az OTP eredményei könnyebben összehasonlíthatók legyenek a versenytársakéval, mivel utóbbiak már korábban is a 90 napos számítást alkalmazták.
A másik jelentős egyszeri tétel, hogy az OTP az első negyedévben 90 millió euró értékben vásárolt vissza saját járulékos kölcsöntőke kötvényeiből, ezeken 19,6 milliárd forintos adózás előtti profitot könyvelhetett el a deviza árfolyama miatt, ezzel azonban nem kompenzálták az eredményt.
"A fenti összeget nagyjából kompenzálják az egyszeri kiadások - a leányvállalati befektetések adópajzsa, illetve az egyéb nyitott pozíciók árfolyamvesztesége -, amelyeket szintén nem korrigáltak" - emelte ki a bank képviselője. Utóbbi területen már nem lehet további veszteségekre számítani a következő negyedévekben, mivel azóta lezárták ezeket a pozíciókat. "Célszerű lenne nem csak a pozitív, hanem a negatív egyszeri tételeket is figyelembe venni az eredmények értékelésekor" - hangoztatta Urbán László.
Nem reális veszély a további tőkeszükséglet
"Azt mindenképpen érdemes kiemelni, hogy a bank működési eredménye nem csökkent jelentősen a tavalyi negyedik negyedévhez képest, ez a mintegy 100 milliárd forint akár teljes egészében céltartalékképzésre fordítható" - hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes. Mindez azt jelenti, hogy ha az első negyedéves 45 milliárd forinthoz képest megduplázódna a céltartalék-képzési igény, akkor is bőven fedezni tudná azt az OTP.
A fentiek miatt Urbán László szerint nem reális veszély, hogy további feltőkésítésre legyen szükség a portfólió romlása miatt. "Azt már a negyedik negyedévben jeleztük, hogy várhatóan romlani fog a portfólió. Ezt támasztotta alá, hogy a nem teljesítő hitelek aránya 5,7 százalékra emelkedett az első negyedévben" - mondta el Urbán.
Ezen belül a legnagyobb portfólióromlás Ukrajnában következett be, ahol több mint duplájára emelkedett a 90 napon túli késedelmek aránya. "Ez elsősorban a hrivnya tavaly őszi leértékelődésének volt köszönhető. Ez most, az első negyedévben jelent meg a portfólióban" - magyarázta a bank vezérigazgató-helyettese.
Urbán László szerint az is várható volt, hogy Ukrajnában lesz szükség a legnagyobb céltartalék-képzésre. Ezt támasztja alá, hogy az első negyedévben a teljes, 45 milliárdos tartalékból 20 milliárd jutott az ukrán leányvállalatra.
Látni a fényt az alagút végén?
"A március vége óta eltelt időszakból úgy látszik, hogy a második negyedév lényegesen jobb lesz, mint az első. Itthon az új kormány intézkedései javíthatják az ország megítélését, emellett már Ukrajnában is látszanak biztató jelek" - vázolta fel a kilátásokat a bank vezetője.
Az egyik legfontosabb pozitív jel, hogy Ukrajnában márciusban már megállt a 30 napon túli késedelmes fizetések arányának emelkedése. Urbán László szerint ez azzal magyarázható, hogy a hrivnya nem gyengült jelentősen tovább az euró ellenében, akiknek pedig gondjai voltak a fizetéssel, azok eddig már késedelembe estek.
Az OTP szakemberei szerint a legfontosabb ukrán exportiparágak, mint például a vas- és acélipar elérték a mélypontot. Ez is arra utalhat, hogy lassan javulás következhet be. Urbán László szerint a bank jelenlegi számításai szerint az év végére nagyjából "nullás" lesz az ukrán leányvállalat az első negyedéves 9,1 milliárd forintos veszteség után.
Éppen ezért az OTP is arra számít, hogy a második negyedévtől csökkenhet a céltartalék-képzési igény emelkedése, várhatóan Ukrajnában sem lesz szükség újabb 20 milliárd forintra. Emellett arra kell felkészülni, hogy tovább romlik majd a portfólió, emelkedik a késedelmes fizetések aránya, azonban várhatóan az eddiginél kisebb mértékben.
"Magyarországon a többi országhoz hasonlóan elsősorban a fogyasztási hitelekre, fedezetlen személyi kölcsönökre volt jellemző a 90 napon túli tartozás felhalmozása, de a lakáshitelek esetében is 4,2 százalékról 4,9 százalékra nőtt a hátralékkal rendelkezők aránya az első negyedévben" - ismertette Urbán László.
Kell nekünk amerikai típusú stresszteszt?
A korábban megkapott 1,4 milliárd euró állami hitelről az OTP vezérigazgató-helyettese elmondta: egymilliárd eurót már lehívtak belőle, a maradékot pedig június végéig hívhatják le. Urbán szerint ez az összeg elsősorban a hazai vállalkozások forgóeszköz-finanszírozására fordítható: azok a cégek kaphatnak belőle, melyeknek rövid - egy-két éves - futamidejű hitelre van szükségük.
A sajtótájékoztatón a bank képviselői külön kiemelték, hogy az OTP csoportszintű likviditási tartaléka továbbra is jól alakul, 1,8 milliárd euróra emelkedett úgy is, hogy az első negyedévben több mint egymilliárd eurót fizetett vissza.
"Joggal kérdezhetik a gazdasági szereplők, hogy ha ekkora tartalékaink vannak, akkor miért nem helyezzük ki azokat hitel formájában. Amíg azonban olyan stresszteszteket kényszerítenek a bankokra, melyek alapján irreális körülményeknek is meg kell felelniük, addig kénytelenek vagyunk többletlikviditást felhalmozni" - mondta Urbán László.
A közelmúltban az IMF részéről vetődött fel, hogy Európában is az amerikaihoz hasonló stresszteszteknek kellene alávetni a bankokat, azonban Urbán szerint ez nem lenne jó megoldás. "Ha a bankok kénytelenek irracionális mértékű többletlikviditást felhalmozni, akkor tovább szűkíthetik a hitelezést, az pedig a recesszió mélyüléséhez vezethet. Amerikában ez azért működött, mert a Fed azzal, hogy már szinte mindent elfogadott fedezetként, pótolta a kieső hitelezést. Európában viszont az EKB nem kényszeríthető hasonlóra" - emelte ki az OTP vezérigazgató-helyettese.
"Jelenleg nem tartjuk indokoltnak a bank 150 milliárd forintos éves profitcéljának felülvizsgálatát" - hangsúlyozta végezetül az OTP vezérigazgató-helyettese.
