Beszorult egy szűk sávba a forint
Négy hónapja egy nagyon szűk sávban ingadozik a forint árfolyama az euróval szemben, utoljára július végén volt példa arra, hogy tartósan a 277-287-es sávon kívül tartózkodjon az árfolyam. Pedig logikusan nézve lenne oka gyengülni a forintnak, hiszen az utóbbi hetekben a bankadó "kőbe vésésével" gyakorlatilag az eddig kételkedők is elkönyvelhették, hogy nem lesz IMF-megállapodás, ráadásul egy hete a Standard & Poor's leminősítette hazánkat. Egyik esetben sem volt azonban érdemi forintgyengülés, legfeljebb néhány óráig tartó romlás a hangulatban, utána rendre visszatért a 280-as szint környékére a jegyzés.
Az IMF-megállapodás meghiúsulása miatt lenne különösebben logikus egy forintgyengülés, ugyanis az év első felében nem kis részben annak volt köszönhető a magyar deviza javulása, hogy a kormány fenntartotta azt a képet, meg akar állapodni egy újabb hitelcsomagról. Nem kis részben ennek volt köszönhető, hogy a januári 320-as rekordárfolyamról egészen a mostani szintig szárnyalt a forint.
A hiteltárgyalásokkal kapcsolatos folyamatos bizonytalanságok esetén még lehetett azzal magyarázni a gyengülést, hogy a nemzetközi szakemberek jobban bíznak a kedvező fejleményekben, mint a hazai elemzők, azonban a bankadó fenntartása után nagyon nehéz elképzelni, hogy a Valutaalap nyitott lenne a megegyezésre, hiszen korábban egyik fő feltételük az adó eltörlése volt. Az elmúlt napokban pedig a kormány kommunikációja is igyekszik lehűteni a kedélyeket, hiszen kedden Varga Mihály tárca nélküli miniszter is úgy nyilatkozott, hogy "a megállapodás elmaradása is lehet eredmény". A forintot azonban ez sem rendítette meg különösebben.
Miért szeretnek minket ennyire?
"A nemzetközi folyamatoknak köszönhető, hogy ennyire jó a forint megítélése, a feltörekvő piacokat most alapvetően szeretik külföldön" - mondta az mfor.hu kérdésére Németh Dávid, az ING elemzője. Emellett a szakember szerint még mindig a forintot támogatja a magas alapkamat, hiszen a négy 25 bázispontos vágás után még mindig 6 százalék a hazai alapkamat, ami a mostani környezetben kifejezetten magasnak mondható. Ráadásul a forint mögött áll még egy további kamatcsökkentési sztori.
A magyar alapkamattal kapcsolatban a Buda-Cash elemzői a közelmúltban számoltak be egy érdekességről: az akkor még 6,25 százalékos kamatszint a világon a 47. legmagasabb volt, azonban jórészt olyan országok álltak előttünk, akik kevésbé megbízhatóak, mint mi. Vagyis nem csak a magas kamat számít, hanem az is erősítheti a forintot, hogy hazánk például az Európai Unió tagja, a 27 tagállam közül pedig nálunk van a legmagasabb kamat. A régióban utánunk az 5,25 százalékos román alapkamat következik, Csehországban és Bulgáriában viszont gyakorlatilag nulla az irányadó ráta. Vagyis amíg a román kamatot el nem érjük, addig miénk marad az EU csúcskamata, így vélhetően nem kell tartanunk jelentős forintgyengüléstől. Ez pedig még három további 25 bázispontos vágást tenne lehetővé, ha közben nem csökken a román kamat.
Németh Dávid szerint sokat számít az is, hogy jelenleg Görögországgal kapcsolatban sincsenek komoly problémák, az amerikai "fiskális szakadék" pedig egyelőre csak érintőlegesen került elő, szintén nem befolyásolja negatívan a nemzetközi hangulatot. Emellett a magyar sajátosságok közül a fizetési mérleg többletét érdemes kiemelni. "Ha egy országnak tartósan többlet van a folyó fizetési mérlegében, az mindig erősíti a hazai fizetőeszközt, hiszen keresletet generál iránta. Hazánkkal kapcsolatban azonban ezzel ellentétes folyamat is jelen van, hiszen a devizahitelek törlesztése folyamatos devizakeresletet generál" - hangsúlyozta az elemző. Szerinte, amikor ennyire beszűkül az árfolyam, mint most a forint esetében, az arra utalhat, hogy nem a folyó fizetési mérleg többlete miatt erős a hazai deviza, hiszen folyamatos a forint iránti kereslet, nem pedig időszakos.
Jövőre jöhet a feketeleves?
"Nehéz megjósolni, mi mozdíthatja ki ebből a sávból a forintot. Lehet, hogy az idén már semmi, erre utal az is, hogy az elmúlt napokban a forgalom is csökkent az év vége közeledtével. Alapvetően viszont azt gondolom, hogy esélyesebb egy gyengülés, három-négy hónapos időtávon visszatérhet 290 fölé az euró jegyzése" - fejtette ki Németh Dávid.
Arra a kérdésre, hogy mik lehetnek esetleges "gócpontok", melyek elindíthatják a magyar devizát a lejtőn, az elemző esetleges további leminősítést vagy kamatcsökkentést, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli tavaszra várható változásokat emelte ki. Egyrészt szerinte kérdés, hogy a piac a folyamatos kamatvágások után nem bizonytalanodik-e el, másrészt a jegybank kapcsán fontos lehet, hogy ki lesz az új elnök, illetve hallani esetleges szabályváltozásokról is. A HVG információi szerint például felvetődött ötletként, hogy a kötelező tartalékok után ne fizessen kamatot a nemzeti bank, ami további súlyos tízmilliárdokkal terhelné meg a bankrendszert. Emellett folyamatosan pletykálnak a devizatartalék egy részének esetleges felhasználásáról az elnökváltás után, az ezzel kapcsolatos kérdések is érzékenyen érinthetik a forintot.
"Egy negatív időszakban jellemző, hogy a piac sorra előveszi a rossz dolgokat. Hazánkkal kapcsolatban ilyen negatívum a még mindig magas külső adósság, a hitelezés és a növekedés hiánya. Ugyanakkor ha fordul a hangulat, akkor a pozitív oldalról is lehet nézni Magyarországot, hiszen ha lassan is, de csökken az adósság, és a költségvetési hiányt is sikerülhet kordában tartani" - vázolta fel az ING elemzője.
Beke Károly
mfor.hu
