A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) közel 1,4 milliárd forint adózás utáni nyereséggel zárja a 2009-es évet. Az előző évinél 39,3 százalékkal kisebb eredmény elsősorban az elmaradt KELER osztalék miatti alacsonyabb pénzügyi eredménnyel magyarázható.
Az előzetes adatok alapján - amelyeket csütörtökön közölt a BÉT - a tőzsde tavaly 3,2 milliárd forint árbevételt ért el, 3,2 százalékkal kevesebbet, mint 2008-ban. Az 1,6 milliárd forint EBITDA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti) nyereség viszont 4,5 százalékkal magasabb a 2008. évinél, ami a szigorúbb költséggazdálkodásnak tudható be.
Egy évvel korábban, 2008-ban, a BÉT 3,3 milliárd forint árbevételt, 1,5 milliárd forint EBITDA és 2,3 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el.
A 2009. évi, 3,2 milliárd forint árbevétel 55,9 százalékát a kereskedési bevételek tették ki. A bevezetési és forgalomban tartási díjak az összes bevétel 19 százalékát tették ki, információ értékesítésből pedig a bevételek 19,9 százaléka származott. Az egyéb bevételek 5,2 százalékot képviseltek az összes bevételen belül.
A tőzsde azonnali piaci forgalma 5.482 milliárd forint volt tavaly, 5,1 százalékkal alacsonyabb a 2008. évinél. A részvények adásvétele az azonnali összforgalom 93,8 százalékát adta, 5.138 milliárd forint tett ki, ez 2,8 százalékkal maradt el az előző évitől.
A részvénypiaci forgalom 97,5 százalékát öt papír adta 2009-ben, ez az előző évhez képest magasabb piaci koncentrációt jelent. Az OTP 68,9 százalékkal részesedett a részvénypiaci forgalomból. A Mol a forgalom 11,9 százalékát, a Richter a 8,7 százalékát, a Magyar Telekom a 6,8 százalékát, az Egis az 1,3 százalékát adta.
A részvények kapitalizációja 2009. december végére 5.713 milliárd forintra emelkedett a 2008. év végi 3.554 milliárd forintról.
A származékos piacon a válság hatása nagyobb mértékű volt 2009-ben, a forgalom itt 12,5 százalékkal, a kontraktusszám pedig 15 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. A forgalom összetétele a deviza alapú termékek javára tolódott el, ezek piaci részesedése 51,8 százalékról 57,7 százalékra nőtt. A származékos piac forgalmának a tőzsde teljes forgalmához viszonyított aránya 2 százalékponttal 40 százalékra csökkent tavaly.
(MTI)
