Lassan már szinte minden évben kisebb-nagyobb mértékben drágul az energia, márpedig abból még egy átlagos lakás is viszonylag sokat használ el, különösen az őszi-téli, hidegebb hónapokban. Szakértők véleménye szerint éppen ezért nemcsak vásárlás, vagy bérlés esetén érdemes figyelni a fűtési költségekre, hanem a régi, berögzült szokások, módszerek megváltozásai is sok-sok forintot jelenthet.
Távfűtés, a mumus?
Állandó téma a távfűtés magas ára a sajtóban, annak ellenére is, hogy korábban (az egyre több leválni kívánó társasház legalább egy részének megtartása érdekében) a szolgáltató intenzív reklámkampányban bizonygatta a módszer előnyeit. Tény, hogy a távhő biztonságos, és kényelmes megoldás, ám a téli fűtésről érkező számlákról a panellakásokban lakók bizonyára sokat és hosszasan tudnának mesélni.
Mára az ingatlanpiacon is viszonylag elfogadott tény, hogy az ilyen típusú lakásokat sokszor – éppen a magas fűtési költségtől való félelem miatt – nehezebben lehet el, vagy kiadni, vagy éppen az ebből adódó vélt hátrányokat a vételár némi csökkenésével lehet kompenzálni. A nagy ingatlanközvetítő hálózatok kérdésünkre mindenesetre egyetértettek abban, hogy a távfűtéses nagy lakások iránt mérsékelt az érdeklődés, sőt vannak olyan vevők, akik már eleve kizárják a távhős lakásokat a keresésből.
Ha áram van, minden van?
Léteznek a hazai lakásállományban olyan ingatlanok is, ahol még többe kerülhet a fűtés: ezek a mostanában divatos kifejezést idézve „elektromos fűtéssel” rendelkező lakások. Az ilyen megoldást egyes fantáziadús ingatlanosok még előnyként is szoktak hangsúlyozni (nincs kazán, nincs hőközpont, teljesen egyedileg állítható). Kevesebb szó esik ugyanakkor az elektromos fűtés áráról: egy 1000 Wattos radiátor – ami nem feltétlenül fűti fel az egész ingatlant – napi 24 órás üzemben több, mint 30.000 forintnyi áramot fogyaszt el, vagyis igencsak megugranak a téli fűtésköltségek, ha ebből a típusú fűtőtestből több is kell.
Hasonlóan félmegoldás a légkondicionáló berendezéssel történő fűtés: ugyan beszerzésre már nem kell költeni, ám nem mindig ad hatékony eredményt – és szintén drága. Érdemes padlófűtéses lakás esetén is megkérdezni, hogy annak folyamatos használatával mennyivel emelkedik a havi fűtési költség.
Egy hónapos tesztmérésünk alapján mindenesetre úgy tűnik, hogy az általánosságban használt fűtési megoldások közül a legjobban azokban a háztartásokban járnak, ahol egyedileg szabályozható (konvektoros-cirkós), vagy éppen saját házközponti fűtés van egyedi mérőórával – így csak a felhasznált fogyasztás arányában kell fizetni.
Alternatív megoldások – tényleg megéri?
Az utóbbi időszakban – köszönhetően a magas energiaáraknak, illetve talán a pár évvel ezelőtti, Magyarországot is érintő orosz-ukrán gázvita okozta ellátási gondoknak is – reneszánszukat élik az alternatív fűtési rendszerek, melyekről fontos tudni, hogy rövidtávon nem feltétlenül olcsóbbak. Magyarország éghajlati adottságai miatt a napelemes, illetve más szolártechnikás megoldások gyakorlatilag csak kiegészítésként vehetőek számításba.
Sokkal nagyobb keletje van újabban a kályhának – melyek hosszú távon valóban jelentős költségmegtakarítást tudnak biztosítani, bár jellemzően egy panellakásba nehézkes a beszerelése, sokszor komolyabb átalakítások szükségesek, és az sem biztos, hogy az illetékes hatóságok hozzájárulnak. Ezek mellett valahol helyet kell találni a fűtőanyagnak (fának, vagy pelletnek), és ezek beszerzése is időigényes. Általában ezt a megoldást inkább családi házakban ajánlják –a kályha illúziójára vágyók persze választhatják az elektromos kályhát (vagy kandallót) – az ezzel működtetett fűtés azonban megint csak nagyon drága.
A jövő egyik lehetőségét sokan a különféle passzívházas technológiákban – ilyenek Magyarországon még csak elvétve léteznek – illetve a geotermikus megoldásokban látják. Egyes új építésű beruházásokat már a fenti mottó jegyében terveztek és építettek meg, szem előtt tartva azt, hogy a lehető legtöbb – természetes forrásból- származó energiát lehessen betáplálni a rendszerbe, illetve az anyagok megfelelő megválasztásával ezek a legnagyobb hatásfokot érhessék el. Ilyen lakásokat találni például Budapesten – a válság miatt már nem is feltétlenül túl drágán. A hagyományos megoldásoknak azonban maradnak az olyan ingatlanok – akár a Belváros kellős közepén is - ahol a rezsiköltség szinte minimális.
mfor.hu
