A Mol-közgyűlés még április végén döntött arról, hogy 85 milliárd forintot fizet ki osztalékként a részvényeseknek, azonban még mindig nem tudni, hogy mikor és mennyi pénzhez juthatnak a tulajdonosok. Az OMV ugyanis beperelte a Mol-t, és azt kéri, hogy semmisítsék meg a közgyűlési határozatokat, köztük az osztalékfizetésről szóló döntést is. Az osztrákok szerint ugyanis az őket támogató részvényeseket különböző indokkal nem engedték szavazni. Egyelőre nem tudni, mi lesz a játszma vége, akár a jövő évre is áthúzódhat az osztalék kifizetése.
"A Mol kisrészvényeseinek egy része eleve nem ért egyet a menedzsment politikájával, mert sokaknak jól jönne a mostani 23 ezer forintos részvényár mellett egy 32 ezres OMV-ajánlat" - mondta el kérdésünkre Szegner Balázs, az Equilor elemzője. A lényegi kérdésekben viszont várhatóan nem ezek a kisrészvényesek fognak dönteni.
A bíróság meggyorsította az ítélkezést a Mol-OMV perben, de így is előfordulhat, hogy áthúzódik a jövő évre az osztalék kifizetése, ezért ezt egyelőre bizonytalansági tényezőként lehet értékelni - véli az elemző. "Azt viszont nem árt tudni, hogy a Mol esetében nem az osztalék a fő motivációs tényező a részvényesek előtt, sokkal fontosabb a vállalat profitja" - tette hozzá Szegner Balázs.
A Mol a közgyűlés óta még mindig nem jelentette be az osztalék pontos mértékét is, az Equilor szakembere szerint az osztalék tényleges kifizetésekor fontos lesz majd a saját részvények száma, mivel azokra értelemszerűen nem fizetnek osztalékot. A piac egyébként 800-950 forint körüli részvényenkénti osztalékra számít.
Ma reggel közölték, hogy a Merrill Lynch leminősítette a Mol részvényeit, 22 000 forintos célár mellett alulsúlyozás lett az új ajánlás. Az elemző szerint ez annak köszönhető, hogy nagyrészt kiárazódott egy esetleges OMV-felvásárlás a papírokból, eltűnt a felvásárlási prémium az árfolyamból. Ugyanakkor elemzésében a Merrill is kiemelte, hogy véleménye szerint a cég menedzsmentje nem törekszik arra, hogy maximálisan képviselje a részvényesek érdekeit.
Tegnap délután jelentették be, hogy Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója 20 000 részvényt értékesített a Budapesti Értéktőzsdén, az elmúlt napok negatív hírei után sok részvényesben megfogalmazódott a kérdés, hogy nem bennfentes kereskedés történt-e, azaz a menedzsment tagjai esetleg többet tudnak, mint a részvényesek. "Egy egyszeri részvényeladásból nem vonnék le messzemenő következtetéseket, de ha ez tendenciózusan előfordul, akkor az lehet egy esetleges újabb negatív hír előszele" - mondta el ezzel kapcsolatban Szegner Balázs.
