Várhatóan a következő hónapokban is csak az összeszorított fog marad a svájci frankban eladósodott lakáshiteleseknek, mivel a válság előtt a hitelfelvételeknél igen népszerű frank árfolyama a békebeli 140-160 forintos árfolyam helyett az utóbbi időben tartósan jól érzi magát a 210-225 forint közötti tartományban, ami egyre nehezebben fizethető terheket jelent számos lakástulajdonosnak.
Euróra váltani? Felesleges?
A legfrissebb ötlet a hitelesek megmentésére egyenesen a PSZÁF tollából származik, a javaslat szerint a svájci frank hiteleket érdemes lenne euróra váltani, mivel ennek a devizanemnek alacsonyabb az árfolyamkilengése az utóbbi időben. Elemzők egyelőre értetlenül állnak a javaslat előtt, mivel egyrészt a svájci frank az euróval szemben is rekord magasságban áll, ami így jelentős árfolyamveszteség realizálást jelentene, másrészt arra sincs semmiféle garancia, hogy az euró árfolyama stabilan a 275-280 forintos szinten marad. Magyarország euro-csatlakozása pedig egyelőre meglehetősen távolinak tűnik.
Az OTP bank elemzői szerint egyébként, a jelenlegi - történelmileg kiemelkedően magas - árfolyamszinten történő konverzió a későbbiekben egyaránt bizonyulhat jó vagy rossz döntésnek, ugyanakkor hozzáteszik, hogy egy devizanem-váltásról hozott döntés esetében az árfolyamokon túl a kamatvárakozások is fontosak lehetnek. Bár pillanatnyilag a svájci frank és az euró kamatok igen közel kerültek egymáshoz, a történeti tapasztalatok szerint a svájci frank kamat általában az euró kamat alatt alakul. A bank szerint hosszabb távon a legvalószínűbb az, hogy a frank-euró kamatkülönbözet visszatér az átlagos szintre. Ez pedig az euróra váltó ügyfelek számára magasabb kamatterhelést fog eredményezni, emiatt egy euróra konvertált hitel törlesztő részletei, bár minden bizonnyal kiszámíthatóbbak lesznek, nem feltétlenül fognak egyben kisebb, vagy azonos törlesztési terhet jelenteni, mintha valaki a svájci frank hitelnél marad.
Félmegoldás a nyolc pont
Azt már kormányzati szinten is évek óta felismerték, hogy a töménytelen mennyiségű devizahitelbe – és különösen annak árfolyamveszteségébe – a hazai háztartások nagyon könnyen belefulladhatnak, idáig azonban mindössze félmegoldások születtek, noha a bankok és a kormányzat is különféle intézkedésekkel igyekezett megelőzni a tömeges hitelbedőlést.
A tavalyi ősz slágertémájaként funkcionált 8 pont, mely valóban jelentősen megkönnyítette volna devizahitelesek életét végül – a bankok tiltakozásának hatására – felhígult (Lásd: Visszakoztak Rogánék: visszafogott lett a hiteladósokat mentő törvénytervezet), a rendelkezések ugyan hasznosak, ám sokat nem segítenek – hiába írják elő például középárfolyam alkalmazását, ha azt a hitelező saját maga állíthatja be.
A leginkább kritizált (ám a hitelesek számára leghasznosabb) pont végül is kikerült a csomagból – ez azt biztosította volna, hogy a bank az adóssal szemben maximum az ingatlan aktuális piaci értékéig követelhessen. Ez az ingatlanpiaci áresés miatt jelentős könnyebbséget jelentett volna, ám végül kimaradt – mivel gyakorlatilag a kilakoltatási moratóriummal együtt úgy tűnhetett volna, hogy igazából ezeket a hiteleket nem is annyira kell visszafizetni. A csomag többi, megvalósult eleme (például az előtörlesztés könnyítése, vagy a közjegyzői díjak maximalizálása) szakmai források szerint „kedves gesztus” – de keveseken segít.
A már tavasz óta hangoztatott, a bedőlt hitelesek lakásait kezelő és megvásárló, majd azt vissza bérbeadó Nemzeti Eszközkezelő létrehozása úgy tűnik, költségvetési okok miatt egyelőre lekerült a napirendről.
A fizetési haladék később sokba kerül
A kormányzati intézkedések mellett (melyből a Bajnai és az Orbán kormány is kivette részét), a pénzintézetek is különféle lehetőségeket kínálnak az adósoknak, melyek közös jellemzője, hogy hosszú távon az esetek döntő többségében veszteséget okoznak.
A forintra váltás ugyan véglegesen megszabadítja a hitelezőt az árfolyam-kockázattól (a forintkamat esetleges emelésétől viszont nem), azonban a tranzakció gyakorlatilag egyet jelent az eddigi árfolyambukás teljes és azonnali realizálásával – így ezt még a mostani árfolyamszinten az ügyintézők sem igen szokták javasolni. Várhatóan ez az opció 2011-ben sem lesz különösebben vonzó – megnézve a svájci frank árfolyamának grafikonját.
A törlesztőrészletek csökkentésére megoldás lehet az ideiglenes tőkemoratórium kérése, vagy a futamidő meghosszabbítása (már, ha van még hova), ám ezeknél a konstrukcióknál is tudni kell, hogy a későbbiekben a kamat, illetve a teljes visszafizetendő összeg megnövekedésével járhat, de rövid távon enyhülést hozhat a havi kiadásokban a megállapodás.
Bármilyen módosítás esetén – amennyiben nem jártas a pénzügyekben – érdemes hozzáértő segítségét kérni, mivel néhány pénzintézet szerződéseiben érdekes kitételek is szerepelnek. Az egyik hazai finanszírozó például a hitelszerződés módosítása esetén automatikusan a saját képletével előállított kamatot és árfolyamot alkalmazza a piaci helyett, melynek számítási módszere egy átlagos, a banki életben járatlan ügyfél számára gyakorlatilag érthetetlen, és a fizetendő összeg növekedését is eredményezheti.
Nem túl biztatóak a kilátások
Sajnos, az év első néhány hónapja semmiképp sem tűnik biztatónak, ezért is várják azt az elemzők, hogy az új SZJA szabályok miatt megnövekedett nettó jövedelmüket a hiteles jó része a minél gyorsabb törlesztésre fogja fordítani.
Nevük elhallgatását kérő banki forrásaink megjegyezték, bár a devizapiacok tényleg igen hektikusak, nemigen segít a forintnak, amikor kormányközeli politikusok tévéstúdiókból üzennek ki a Londonban kólát szürcsölő hitelminősítő fiatalembereknek - a piacok ugyanis sajnos inkább az ő szavukra hallgatnak.
mfor.hu
