Elsődleges kibocsátást természetesen nem vehet a jegybank, ezt a törvény tiltja, arra azonban lehetősége lenne, hogy a magyar devizakötvények árfolyamesése idején vásároljon belőlük a másodlagos piacon, éppúgy, ahogyan korábban (pl. 2008-9-ben is) forintos magyar állampapírokat is vásárolt, amikor azok hozama szélsőségesen megugrott. Miért lenne ez hasznos?
Jelenleg az MNB tartalékai valószínűleg nagyjából 0% kamatozású német, francia, stb. állampapírokban vannak, ezek egy részéből lehetne magyar devizakötvényeket vásárolni. Mivel a hazai devizaadósság (IMF nélkül) 20-21 mrd euró körül van ( //www.akk.hu/object.0ce0305b-9290-4bfe-92f7-a3c2719359d0.ivy ), a jegybanki tartalékok pedig közel a 40 mrd euróhoz, ezért erre minden lehetősége megvan, megvehetné akár az összeset is, persze erre nyilván nincs szükség. Nem járhat úgy, mint egy "sima" intervenciónál, amikor mondjuk elkezdi adni az eurót, és venni a forintot, de az országból menekülő lakosság és intézmények (+spekulánsok) olyan mennyiségben viszik ki a tőkét, hogy a jegybank tartaléka az intervenció során effektíve elfogy és fel kell adnia az árfolyam védelmét (ahogyan a Bank of England is járt Soros támadása idején). Azért nem járhat úgy, mert ez a névértéken 20-21 mrd euró adósság jelenleg árfolyamértéken inkább csak 16-18 mrd lehet, mivel a magyar állampapírok leértékelődtek, ezért a tartalék bőven elég lesz. Sőt, mivel ezeknek a papíroknak a jó része valószínűleg nem forog, mert sok olyan befektető van, aki megvette és lejáratig tartja őket, valószínűleg elég lenne pár milliárd eurónyit megvenni ezekből a kötvényekből, a valóban forgó "közkézhányad" nem nagyobb - érzésre 2-3 milliárd eurónyi vásárlás már nagyon durva árfolyamemelkedést (=hozamcsökkenést) tudna okozni.
Az előny nyilvánvaló: vagy nagyon sok olcsó állampapírt vesz az MNB (névértékük 80-90%-án), vagy nem kell sokat vennie, mert az árak megemelkednek, és a hozamok lemennek. Ez utóbbi eset azért jó, mert ha kevés vásárlástól is lemennek a hozamok, akkor valóban tudjuk magunkat a piacról finanszírozni, "normális" hozamok mellett. Ha viszont sokat kell megvenni, akkor ezeken a kötvényeken lejáratkor az MNB jelentős árfolyamnyereséget fog realizálni (hiszen ha pl. megvesz 5 mrd eurónyi állampapírt 85%-os árfolyam mellett, akkor 5mrd*15% = 750 millió euró árfolyamnyeresége lesz), tehát nyereségesen fog működni, a nyereségét pedig befizeti osztalékként tulajdonosának, az államnak.
Úgy vélem, hogy a sima, devizapiaci intervenciónak maximum árfolyamsimító jelleggel lehet értelme a fenti veszély miatt, ámde a Magyar Állam által kibocsátott devizakötvények vásárlása nem elvetendő ötlet (habár többen próbáltak meggyőzni róla, hogy ez orbitális marhaság - de akárhogyan is gondolkodtam róla nem tűnik annak, például az ESM-nek is lesz rá engedélye, hogy eurozónás országok állampapírjait másodpiacon megvehesse, akkor mi miért ne tehetnénk ezt meg saját, leértékelődött kötvényeinkkel?). (mfor.hu szerk: lásd még Szoldán Péter tegnapi írását, Jegybanki tartalékok: ha Obamának lehet, Orbánnak miért nem?)
Ezzel a lépéssel egyszerre tudna nyereséget elérni a jegybank, segíteni visszaállítani a magyar államba, állampapírokba vetett bizalmat, és elősegíteni a visszatérést a piaci finanszírozásra. Természetesen ezt csak akkor szabad megtenni, ha tudjuk, hogy valóban hajlandóak vagyunk megállapodni az IMF-fel, és tőle amúgyis tudunk kapni olcsó, 3-4%-os hitelt. Ebben az esetben a most 10%-os magyar állampapírok megvásárlása szinte arbitrázsnak tűnik az MNB és az állam szempontjából...
