Az elemzők arra számítanak, hogy a londoni G20-értekezlet következtében csökken az Egyesült Államok súlya a világgazdaságban, több szerepet kapnak a nemzetközi szervezetek, mint például a Nemzetközi Valutalap (IMF), a Világbank, valamint az ázsiai régió országai, elsősorban Kína.
Előzetesen nem sok érdemi eredményt vártak a szakemberek a londoni G20-csúcstól, ahhoz képest viszonylag jelentős lépésekről sikerült megállapodni, ez hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi napokban ismét az optimizmus lett úrra a világ tőzsdéin.
A tanácskozás egyik legfontosabb eredménye, hogy az IMF segélykeretét az eddigi 250 milliárd dollárról 750 milliárdra emelik meg. A tudósítások szerint először csak meg akarták duplázni a keretet, azonban Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter javaslatára végül még nagyobb mértékű bővítés mellett döntöttek. A segélykeret egyharmadát a megállapodás szerint az Európai Unió, Japán és Kína biztosítja.
Az IMF SDR tartalékait is 250 milliárd dollárral megnövelik a megállapodás szerint. Az SDR tartalékokból történő részesedést eddig bizonyos feltételekhez, gazdasági reformok végrehajtásához kötötték, de mostantól ez nem alapfeltétel. Nyilván a kvótarendszer megmarad, tehát minden ország a kvótájának (a befizetéseinek) arányában részesülhet az IMF forrásokból. Mindez az IMF-keret megtriplázásával együtt azt jelenti, hogy több mint 1000 milliárd dollárt fordítanak a világgazdaság talpra állítására.
Az elmúlt hat hónapban az IMF mintegy 55 milliárd dollárnyi hitelt helyezett ki, ebből kapott például hazánk is. Ebből is látszik, hogy a keret 750 milliárdra emelése kifejezetten nagy lépésnek tekinthető.
A világ vezetői belátták, hogy az eltérő és laza szabályozások mentén a kockázatvállalási hajlandóság és a hitelfelvétel szinte irracionális módon emelkedett, amelyen mindenütt változtatni kell. A hitelminősítő intézeteket, a pénzügyi szférában a juttatásokat, illetve a kockázatvállalás mértékét a valamennyi pénzügyi eszköznél, erősen szabályozni kell.
Az IMF mellett létrehozzák az úgynevezett Pénzügyi Stabilitás Tanácsát (FSB-t, Financial Stability Board-ot), amelynek az lesz a szerepe, hogy a közelgő pénzügyi veszélyforrásokra felhívja a figyelmet. A piacokon a tőkeáttételes kereskedés lehetőségét is korlátozni fogják, lecsökkentik, illetve a bankokat arra fogják kötelezni, hogy több készpénzt tartalékoljanak a váratlan helyzetekre, erősítve a saját likviditásukat.
