Nincsenek könnyű helyzetben Európa vezető jegybankjai sem, mivel a magas infláció és a lassuló növekedés között kéne lavírozniuk. Az utóbbi hónapokban az olajár zuhanásának köszönhetően valamelyest enyhült az inflációs nyomás, de ez még nem volt elég arra, hogy elkezdődjenek a kamatcsökkentések a gazdaság felpörgetése érdekében. Majd ha megjelennek az első konkrét adatok arról, hogy csökkent az infláció, akkor elképzelhető, hogy jönnek a kamatvágások is.
Az elemzők számításainak megfelelően mindkét európai jegybank változatlanul hagyta az alapkamatot. A Bank of England legutóbb áprilisban csökkentette 25 bázisponttal a rátát, azóta 5 százalékon áll. Az utóbbi időben az infláció elrugaszkodott, több mint duplája a bank 2 százalékos céljának, a növekedési adatok pedig komoly lassulást mutattak. Ráadásul a brit lakáspiac az utóbbi tíz év legnagyobb válságát éli, nem véletlen, hogy már a miniszterelnök is külön programot dolgozott ki arra, hogyan lehetne megfordítani a trendet.
Az EKB kamatszintje egy éven keresztül 4 százalékon állt, majd idén júliusban kénytelenek voltak emelni rajta az infláció emelkedése miatt. Most maradt változatlanul 4,25 százalékon az alapkamat, mivel az infláció továbbra is magas, ráadásul a héten kiábrándító növekedési adatok jelentek meg a második negyedévet illetően.
Az elemzők arra számítanak, hogy ha nem jön közbe semmi, akkor ezt az évet már mindkét bank kihúzza a mostani kamatszinttel, majd jövő tavasszal jöhet el a kamatcsökkentések időszaka.
