Október elsejével el kell fogadni a jövő évi amerikai költségvetési, ami után az adósságplafont is meg kell emelni. Úgy tűnik, hogy sor kerül az állami leállásra, ami hosszától függően akár 1,4 százalékpontot is lefaraghat a negyedik negyedévi amerikai GDP-ből. 1995-ben 21 napra állt le az állam, de részvénypiaci hatása akkor mégsem volt. Ugyanakkor 2011-ben 5 százalékos piaci esés következett be az adósságplafon vita kapcsán történt S&P leminősítésre.
Ha kedden leállítják az összes "nem kritikus" állami működést az Egyesült Államokban, akkor a gazdasági adatok megjelenése is késhet. Ennek ellenére az NFP (a mezőgazdaságon kívül létrehozott állások száma) fontossága miatt valószínű, hogy megjelenik majd pénteken. A Raiffeisen várakozása szerint a korábbi hónapokban tapasztalható trend folytatása jöhet, ami nem elég a Fed számára, hogy csökkentse a QE3-as mennyiségi lazítási programját.
Jön az új LTRO?
A Raiffeisen heti hírlevele az Európai Központi Bankkal (EKB) is kiemelten foglalkozik, mivel jövő héten tartja rendszeres havi kamathatározó ülését. Ugyan az alapkamat minden valószínűség szerint 0,5 százalékon marad, de az utóbbi napokban egyre több nyilatkozatban bukkant fel a 2011 végén és 2012 elején futott program (LTRO), amellyel kapcsolatban Draghiék meglepetéssel szolgálhatnak. Az LTRO keretében mintegy ezermilliárd eurónyi hosszúlejáratú kedvező kamatozású forrást nyújtott a jegybank az európai bankrendszer számára. Miután ezt minden európai bank felvehette, az akkoriban még kedvezőnek számító feltételek mentén egészséges bankok is igénybe vették a programot. Ennek az lett az eredménye, hogy a bankközi kamatok nulla közelébe szorultak (az alapkamat alá). Azóta azonban alaposan megváltoztak a körülmények, és a bankokat ma már jobb piaci környezet veszi körül, amiben a jegybanki kondícióknál is kedvezőbb forráslehetőségek biztosítottak.
Az idei év elejétől kezdve megkezdődött az LTRO források visszafizetése (hiszen azoknál már olcsóbb is elérhető), és így a felesleges likviditás megcsappant. Jelenleg 211,8 milliárd eurónyi parkol a jegybanknál, ami hajszálnyira megközelíti azt a vonalat (200 milliárd), melyet a jegybank húzott a homokba. A belső tanulmányokban rendre azzal számolnak a jegybanki elemzők, hogy 200 milliárd euró alatt a bankközi kamatok emelkedésnek indulhatnak. Bár az utóbbi időszakban az európai konjunktúra sokat javult (ahogy ezt a héten megjelent számtalan indikátor is mutatta), a kilábalás továbbra is csigalassú, amit a jegybank semmi esetre sem szeretne megfojtani a kamatok emelkedésével.
A jegybankárok tehát úgy nyilatkoztak az elmúlt napokban, amennyiben jelentősen csökkenne a likviditás, újabb LTRO-program megnyitása lehetséges. A Raiffeisen elemzői szerint az is meglehet, hogy az EKB a tavaly őszi sikerek ismétlésében bíznak. Akkor a jegybank bejelentette a bajban lévő országok segítségére létrehozott OMT-programot, mely leszorította a hozamokat anélkül, hogy valóban használni kellett volna.
Idehaza, már a ciklus végét látják
Ugyan jöhetnek még további MNB kamatvágások, de nincs már messze a monetáris lazító ciklus vége. Az amerikai jegybank szigorítása ugyanis csak késik a Raiffeisen szerint, de nem marad el, a piacok pedig a jövő évben elkezdhetik a globális monetáris szigorítás beárazását. Ennek következtében pedig nehezebb lesz itthon is kamatot csökkenteni. A jegybank más módon is próbálja serkenteni a gazdaságot eközben, a jövő héten megindul a Növekedési Hitelprogram második fázisa, melynek keretében 500 milliárd forintnyi kedvező kamatozású forrást fog az MNB rendelkezésre bocsátani a kis- és középvállalkozások hitelezésére.
