Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

"Hosszas vita volt a kamatcsökkentésről a Monetáris Tanácsban, végül három javaslat megvitatása után döntött az 50 bázispontos csökkentés mellett a tanács" - jelentette be Simor András jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón. Simor szerint az ennél nagyobb csökkenésnek komoly stabilitási kockázatai lettek volna.

50 bázisponttal 11 százalékra csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn. Simor András szerint nem voltak könnyű helyzetben, ugyanis egy esetleges nagyobb vágás segíthetett volna felpörgetni a gazdaságot, azonban jelentős stabilitási kockázatokat hordozott volna magában, ismét felerősödhetett volna a forinttal szembeni spekuláció.

"A Monetáris Tanács három javaslatot vizsgált hétfői ülésén: a kamattartás, az 50 bázispontos csökkentés és a 100 bázispontos vágás került szóba, végül nagy többséggel az 50 bázispontos kamatcsökkentés mellett döntöttünk" - közölte Simor András. A jegybank elnöke szerint az elmúlt egy hónapban át kellett értékelniük néhány dolgot, hiszen a várható recesszió miatt nagy valószínűséggel jelentősen 3 százalék alá csökkenhet az infláció belátható időn belül, ez pedig lehetővé tenné a monetáris lazítást.

Simor András szerint az október végén történt 3 százalékos kamatemelés oka az volt, hogy fundamentálisan nem magyarázható nyomás volt a forinton, ráadásul nem látszott a gyengülés vége. A jegybank első embere hozzátette: a rendkívüli kamatemelésre az ország pénzügyi stabilitása érdekében volt szükség.

"Azóta stabilizálódott a forint árfolyama, az IMF-hitel bejelentése után Magyarország kockázati megítélése enyhén javult" - tette hozzá Simor András. A jegybank elnöke szerint egy nagyobb kamatvágás segíthetett volna felpörgetni a gazdaságot, de annak stabilitási kockázatai lettek volna, ismét felerősödhetett volna a spekuláció a forint ellen.

Simor András szerint a magyar gazdaság legnagyobb problémája, hogy teljes mértékben a külső finanszírozásra van utalva. Az eddigi finanszírozók bejelentették, hogy a korábbi mértékben nem tudják pénzelni hazánkat, ezért ezt a pénzt most máshonnan kell előtermeteni. Szerinte ennek egyetlen módja a lakossági megtakarítások növelése.

Szintén hétfőn döntött arról az MNB, hogy a hazai hitelintézetek forintlikviditási helyzetének támogatása érdekében 5százalékról 2 százalékra csökkenti a kötelező tartalékráta mértékét.


A jegybank stábja által készített inflációs jelentés negyedéves frissítése alacsonyabb inflációval és növekedéssel számol a következő két évben. Az idei évben 6,2 százalékos inflációt, jövőre 3,1-3,4 százalékos fogyasztóiár-emelkedést várnak, szemben az augusztusban közölt 4,1 százalékkal. 2010-re átlagosan 1,5-1,9 százalékos inflációt jósolnak, míg augusztusban 3 százalékos volt a várakozás.

A növekedés tekintetében a korábbi 2,2 százalékkal szemben az idei évre 1-1,1 százalékos GDP-növekedést várnak, a jövő évre -0,2 százalék és -1,7 százalék közé eshet a visszaesés mértéke (korábbi: +2,6 százalék), míg 2010-ben 0,5-2 százalékos növekedést várnak (korábbi: 3,4 százalék).

A jegybank döntései után a forint ismét erősödni kezdett az euróval szemben, délután 260,46 forintot kellett adni egy euróért a devizapiacon. A dollár ára 204,33 forint volt, míg a svájci frankkal szemben 168,74-ig ugrott a forint.

Ez talán már csak azért sem meglepő, mert az elemzők pozitívan fogadták a kissé meglepő bejelentést. Barta György, a CIB Bank makrogazdasági elemzője meglepő és bátor lépésnek nevezte a kamatdöntést. Az elemzők döntő többsége most tartásra számított, legkorábban a következő negyedévben vártak kamatvágást. Úgy vélte, hogy ez az első lazító lépés a kötelező tartalékráta öt százalékról két százalékra történő mérséklése mellett. Utóbbi a likviditást növeli a piacon.

A hétfőn közzétett inflációs jelentésből a statisztikák az infláció meredek csökkenését prognosztizálják 2010-re. A hatást tekintve kérdés az, milyen Magyarország megítélése, hiszen az októberi 300 bázispontos jegybanki alapkamat-növelést éppen a forint elleni spekulatív támadások indokolták. Az elemző megjegyezte, hogy a kamatfelár a fejlett gazdaságok jegybankjainak kamataihoz képest arányaiban megmarad, hiszen az Európai Központi Bank után a svájci jegybank is drasztikus kamatvágás mellett döntött, akárcsak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed.

Eppich Győző, az OTP Bank elemzője szintén nagy meglepetésnek nevezte a kamatcsökkentést, amit szerinte az inflációs várakozások csökkenése indokolt. A döntésben nyilvánvalóan szerepet játszott a reálgazdaság megsegítésének szándéka is - tette hozzá.
Magyarország külső finanszírozási igénye 2009-ben csökken, rendelkezésre áll az IMF és az Európai Unió hitelkerete, így nem kell aggódni a forint gyengülése miatt, ami szintén indokolhatta a kamatvágást.

A kötelező tartalékráta csökkentése azoknak a bankoknak segít, amelyek az egymás közötti hitelezésben nem jutnak forráshoz, vagy a bizalmatlanság, vagy pedig a meghatározott limit betartása miatt - mondta az MTI-nek Tardos Gergely az OTP elemzője. Hozzáfűzte: ezek a bankok így nem szorulnak jegybanki forrásra.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője úgy vélte, nagy meglepetést okozott a kamatcsökkentés, ugyanakkor hangsúlyozta: az 50 bázispont nem jelent szignifikáns különbséget. Az elemző szerint a jegybank döntését egyrészt az tette lehetővé, hogy a közelmúltban számos jegybank erőteljes kamatvágást hajtott végre, másrészt pedig, hogy az MNB lefelé módosította inflációs várakozásait.

Suppan Gergely úgy vélekedett, ha a nemzeti bank kizárólag az inflációs célt követné, akár nagyobb mértékű kamatcsökkentés mellett is dönthetett volna, azonban rövid távon a pénzpiaci stabilitás fenntartása a legfontosabb. A tartalékráta csökkentésével a jegybank a hitelexpanzió irányába próbálja befolyásolni a bankokat - vélekedett az elemző, aki jó döntésnek ítélte a ráta mérséklését. A tartalékráta az Európai Unió országaiban 2 százalék körül van, így már régen napirenden volt a magyarországi csökkentés.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.