2008. november 24. 14:14

"Hosszas vita volt a kamatcsökkentésről a Monetáris Tanácsban, végül három javaslat megvitatása után döntött az 50 bázispontos csökkentés mellett a tanács" - jelentette be Simor András jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón. Simor szerint az ennél nagyobb csökkenésnek komoly stabilitási kockázatai lettek volna.

50 bázisponttal 11 százalékra csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn. Simor András szerint nem voltak könnyű helyzetben, ugyanis egy esetleges nagyobb vágás segíthetett volna felpörgetni a gazdaságot, azonban jelentős stabilitási kockázatokat hordozott volna magában, ismét felerősödhetett volna a forinttal szembeni spekuláció.

"A Monetáris Tanács három javaslatot vizsgált hétfői ülésén: a kamattartás, az 50 bázispontos csökkentés és a 100 bázispontos vágás került szóba, végül nagy többséggel az 50 bázispontos kamatcsökkentés mellett döntöttünk" - közölte Simor András. A jegybank elnöke szerint az elmúlt egy hónapban át kellett értékelniük néhány dolgot, hiszen a várható recesszió miatt nagy valószínűséggel jelentősen 3 százalék alá csökkenhet az infláció belátható időn belül, ez pedig lehetővé tenné a monetáris lazítást.

Simor András szerint az október végén történt 3 százalékos kamatemelés oka az volt, hogy fundamentálisan nem magyarázható nyomás volt a forinton, ráadásul nem látszott a gyengülés vége. A jegybank első embere hozzátette: a rendkívüli kamatemelésre az ország pénzügyi stabilitása érdekében volt szükség.

"Azóta stabilizálódott a forint árfolyama, az IMF-hitel bejelentése után Magyarország kockázati megítélése enyhén javult" - tette hozzá Simor András. A jegybank elnöke szerint egy nagyobb kamatvágás segíthetett volna felpörgetni a gazdaságot, de annak stabilitási kockázatai lettek volna, ismét felerősödhetett volna a spekuláció a forint ellen.

Simor András szerint a magyar gazdaság legnagyobb problémája, hogy teljes mértékben a külső finanszírozásra van utalva. Az eddigi finanszírozók bejelentették, hogy a korábbi mértékben nem tudják pénzelni hazánkat, ezért ezt a pénzt most máshonnan kell előtermeteni. Szerinte ennek egyetlen módja a lakossági megtakarítások növelése.

Szintén hétfőn döntött arról az MNB, hogy a hazai hitelintézetek forintlikviditási helyzetének támogatása érdekében 5százalékról 2 százalékra csökkenti a kötelező tartalékráta mértékét.


A jegybank stábja által készített inflációs jelentés negyedéves frissítése alacsonyabb inflációval és növekedéssel számol a következő két évben. Az idei évben 6,2 százalékos inflációt, jövőre 3,1-3,4 százalékos fogyasztóiár-emelkedést várnak, szemben az augusztusban közölt 4,1 százalékkal. 2010-re átlagosan 1,5-1,9 százalékos inflációt jósolnak, míg augusztusban 3 százalékos volt a várakozás.

A növekedés tekintetében a korábbi 2,2 százalékkal szemben az idei évre 1-1,1 százalékos GDP-növekedést várnak, a jövő évre -0,2 százalék és -1,7 százalék közé eshet a visszaesés mértéke (korábbi: +2,6 százalék), míg 2010-ben 0,5-2 százalékos növekedést várnak (korábbi: 3,4 százalék).

A jegybank döntései után a forint ismét erősödni kezdett az euróval szemben, délután 260,46 forintot kellett adni egy euróért a devizapiacon. A dollár ára 204,33 forint volt, míg a svájci frankkal szemben 168,74-ig ugrott a forint.

Ez talán már csak azért sem meglepő, mert az elemzők pozitívan fogadták a kissé meglepő bejelentést. Barta György, a CIB Bank makrogazdasági elemzője meglepő és bátor lépésnek nevezte a kamatdöntést. Az elemzők döntő többsége most tartásra számított, legkorábban a következő negyedévben vártak kamatvágást. Úgy vélte, hogy ez az első lazító lépés a kötelező tartalékráta öt százalékról két százalékra történő mérséklése mellett. Utóbbi a likviditást növeli a piacon.

A hétfőn közzétett inflációs jelentésből a statisztikák az infláció meredek csökkenését prognosztizálják 2010-re. A hatást tekintve kérdés az, milyen Magyarország megítélése, hiszen az októberi 300 bázispontos jegybanki alapkamat-növelést éppen a forint elleni spekulatív támadások indokolták. Az elemző megjegyezte, hogy a kamatfelár a fejlett gazdaságok jegybankjainak kamataihoz képest arányaiban megmarad, hiszen az Európai Központi Bank után a svájci jegybank is drasztikus kamatvágás mellett döntött, akárcsak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed.

Eppich Győző, az OTP Bank elemzője szintén nagy meglepetésnek nevezte a kamatcsökkentést, amit szerinte az inflációs várakozások csökkenése indokolt. A döntésben nyilvánvalóan szerepet játszott a reálgazdaság megsegítésének szándéka is - tette hozzá.
Magyarország külső finanszírozási igénye 2009-ben csökken, rendelkezésre áll az IMF és az Európai Unió hitelkerete, így nem kell aggódni a forint gyengülése miatt, ami szintén indokolhatta a kamatvágást.

A kötelező tartalékráta csökkentése azoknak a bankoknak segít, amelyek az egymás közötti hitelezésben nem jutnak forráshoz, vagy a bizalmatlanság, vagy pedig a meghatározott limit betartása miatt - mondta az MTI-nek Tardos Gergely az OTP elemzője. Hozzáfűzte: ezek a bankok így nem szorulnak jegybanki forrásra.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője úgy vélte, nagy meglepetést okozott a kamatcsökkentés, ugyanakkor hangsúlyozta: az 50 bázispont nem jelent szignifikáns különbséget. Az elemző szerint a jegybank döntését egyrészt az tette lehetővé, hogy a közelmúltban számos jegybank erőteljes kamatvágást hajtott végre, másrészt pedig, hogy az MNB lefelé módosította inflációs várakozásait.

Suppan Gergely úgy vélekedett, ha a nemzeti bank kizárólag az inflációs célt követné, akár nagyobb mértékű kamatcsökkentés mellett is dönthetett volna, azonban rövid távon a pénzpiaci stabilitás fenntartása a legfontosabb. A tartalékráta csökkentésével a jegybank a hitelexpanzió irányába próbálja befolyásolni a bankokat - vélekedett az elemző, aki jó döntésnek ítélte a ráta mérséklését. A tartalékráta az Európai Unió országaiban 2 százalék körül van, így már régen napirenden volt a magyarországi csökkentés.

3 millió forintból mindent elérhetsz

A céljaidhoz elég lenne 3 millió forint? A legjobb személyi kölcsönökkel felújíthatod a lakásod, lecserélheted az autód, de saját vállalkozásodat is beindíthatod. Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és legyen tiéd a legkedvezőbb hitel a törlesztőrészlet nagysága alapján: a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönének 60 654 forint a havi törlesztőrészlete, a THM pedig 8,17 százalék, de szintén kedvező a Raiffeisen Bank ajánlata: a törlesztőrészlet 60 757 forint, a THM pedig 8,92 százalék. A Cetelem Saját Ritmus kölcsönt 61 767 forintos törlesztőrészlettel és 9,47 százalékos THM-mel érhetjük el. A Budapest Bank Prémium kölcsöne havi 64 152 forintos törlesztőrészlettel és 10,50 százalékos THM-mel lehet a miénk. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!