"Hónapok óta érlelődött ez a kamatcsökkentés, mert javult az ország kockázati megítélése. A Monetáris Tanács arra várt, hogy tartós legyen ez a javulás, ehhez képest a múlt hónapban még tovább változott pozitív irányba a helyzet, ez volt talán a legfontosabb ok, ami a szokatlanul nagy kamatvágáshoz vezetett" - mondta el Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a hétfői kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.
Mint ismeretes: a Monetáris Tanács jókora meglepetést okozott azzal, hogy 100 bázisponttal, 9,5 százalékról 8,5 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az elemzők többsége 50 bázispontos mérséklésre számított a döntést megelőzően.
Nem volt egyetértés
"Hosszas vita után született meg a döntés, a Tanács három javaslatot tárgyalt: egy 100, egy 75 és egy 50 bázispontos csökkentést. Végül szoros eredményben a 100 bázispontos vágás támogatói kerültek többségbe" - emelte ki Simor András a hétfő délutáni sajtótájékoztatón.
A döntés hátteréről a jegybankelnök közölte: három fő folyamatot tekintettek át. Egyrészt a gazdaság nagyjából a nemzeti bank májusi inflációs jelentésében előre jelzett pályán halad, azonban a fogyasztás talán a vártnál kicsit jobban eshet vissza, míg a nettó export a tervezettnél kedvezőbben alakulhat. Másrészt az infláció szintén az előrevetített pályán halad, a vártnál kicsit magasabb pénzromlás a Tanács szerint jórészt egyedi tételekkel magyarázható. A harmadik tényező pedig a kockázatvállalás javulása és Magyarország megítélésének pozitív változása.
"A kockázatvállalás javulására jópár hónapig nem reagáltunk, mert azt vártuk, hogy kiderüljön, mennyire tartós ez a folyamat. A múlt hónapban aztán ez csak tovább erősödött" - emelte ki Simor. Az MNB elnöke szerint ez a javulás megmutatkozott a CDS-felárakban (az árazott államcsőd kockázatok), az államkötvény-piac javulásában, illetve a forint erősödésében és volatilitásának csökkenésében.
A javulásra utaló tényezők közül Simor kiemelte, hogy hazánk sikeres devizakötvény-kibocsátáson van túl, illetve nőtt a külföldiek kezében lévő magyar államkötvények állománya. A fenti folyamatok tették lehetővé a vártnál nagyobb mértékű kamatcsökkentést.
Nem kötelezték el magukat
"A Tanács nem kötelezte el egyik irányba sem: akkor lesz lehetőség a kamat további csökkentésére, ha az infláció továbbra is a cél alatt marad, illetve a kockázatvállalási hajlandóság lehetővé teszi" - hangsúlyozta a jegybank első embere.
A régió megítélésével kapcsolatban Simor arra figyelmeztetett, hogy az nem egyirányú folyamat, könnyen megfordulhat az irány. Többek között az utóbbi időszakban Lettországgal kapcsolatos problémák lehetnek veszélyesek hazánkra is, azonban az MNB elnöke szerint sok különbség van a két ország között, ezért nagy valószínűséggel nem fognak minket negatívan érinteni a lett gazdasággal kapcsolatos félelmek.
A vártnál nagyobb kamatvágás bejelentése után a forint a 266-os szintről percek alatt 268-ig gyengült az euróval szemben, azóta viszont már stabilizálódni látszik az árfolyam. Simor András szerint nem a rövidtávú árfolyamváltozások, hanem a hosszútávú folyamatok adják a jegybanki politika hitelességét, ezért nem érdemes azzal különösebben foglalkozni, hogy a bejelentést követő percekben hogy reagált a magyar deviza. Délután négy óra előtt nem sokkal 267,81 forintot kellett fizetni egy euróért.
Az infláció várható alakulásával kapcsolatban a jegybank elnöke elmondta: pillanatnyilag azt látják, hogy az áfa- és jövedéki adó emelése ellenére az alappályán a cél alatt maradhat a pénzromlás üteme, de a Monetáris Tanács árgus szemekkel figyelni fogja azokat a tényezőket, melyek eltéríthetik ettől a céltól az inflációt.
