A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa hétfői ülésén váratlanul 50 bázisponttal 10,5 százalékra csökkentette a kamatot, a döntés először mindenkit meglepett, bár számítani lehetett rá. A jegybank elnöke szerint a jövőben folytatódhat a kamat mérséklése, ha a körülmények lehetővé teszik.
A hétfői ülésen elvileg nem döntött volna a kamatról a Monetáris Tanács, azonban meglepetésre mégis 50 bázisponttal vágták vissza az irányadó rátát. A legutóbb november 24-én változott a kamat, akkor is 50 bázispontos mérséklésről döntött az MNB. Azt megelőzően október 22-én meglepetésre 300 bázisponttal emelték a kamatot, hogy megvédje a jegybank a forintot a spekulációs támadásoktól.
A hétfői soron kívüli csökkentést az MNB azzal indokolta, hogy október vége óta jelentősen változtak a körülmények, az európai jegybankok is jelentős kamatvágásokról döntöttek az elmúlt hetekben. A Bank of England például múlt csütörtökön 100 bázisponttal vágta vissza a kamatot, míg az Európai Központi Bank szintén csütörtökön döntött 75 bázispontos csökkentésről.
"A közelmúltban a hazai gazdaság kockázati megítélése javult, a külső finanszírozásához kapcsolódó korábbi bizonytalanságok – a nemzetközi hitelcsomagnak, a bejelentett költségvetési kiigazításnak és az államháztartás kiadásait korlátozó törvény elfogadásának is köszönhetően – számottevően csökkentek" - olvasható a jegybank indoklásában a hétfői döntéssel kapcsolatban.
Simor András jegybankelnök a délutáni sajtótájékoztatón elmondta: nagy vita volt a kamatcsökkentés mértékéről, végül a tartásról és az 50 bázispontos vágásról szavazott a Monetáris Tanács, "túlnyomó többségben" voltak a csökkentést támogatók. A mérséklés elsődleges okaként a csökkenő inflációs kilátásokat említette Simor, bár hozzátette, hogy nem ez volt a fő ok, ugyanis az infláció eddig is lehetővé tette volna a kamat csökkentését.
A nemzeti bank elnöke szerint elősegítette a döntést, hogy a parlament elfogadta a költségvetést és az úgynevezett "plafontörvényt", mely a fegyelmezett állami gazdálkodásról szól, illetve a világ jegybankjai csökkentették a kamatszintjeiket. A Monetáris Tanács figyelve a pénzügyi piacok alakulását a jövőben is folytathatja az alapkamat csökkentést, amennyiben az a pénzügyi stabilitást nem veszélyezteti - közölte a jegybank elnöke. Hozzátette: csak az inflációs előrejelzéseket tekintve, már ma is "alullövi az MNB a jövő évi, 3,0 százalékos inflációs célt".
"Maga a döntés nem volt meglepő, már be volt árazva a kamat csökkentése, inkább csak az időzítés volt váratlan, hogy soron kívül került sor a erre" - mondta el az Mfor.hu kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Szerinte a forint azért nem reagált a kamatvágásra, mert a piac már korábban beárazta azt.
"Az utóbbi hetekben stabilizálódott a magyar pénzügyi rendszer, a forint árfolyama is megnyugodott, illetve az állampapírok hozamai is szép lassan lefelé tartanak. Segíthette az MNB döntését, hogy Európában több jegybank is a kamatcsökkentés módszeréhez folyamodott, esetenként soron kívül is mérsékelték a rátákat" - mondta el a döntés hátteréről Suppan Gergely. Az elemző hozzátette: mérséklődtek az inflációs kilátások is, többek között ma jelent meg, hogy szerdától tovább esik a benzinár, ami jelentős hatással lehet az inflációra.
"Könnyen beleférhet még az idén egy újabb kamatvágás a december 22-i kamatdöntő ülésen, valószínűleg szép lassan 50 bázispontonként fog lefelé haladni az MNB" - vélekedik Suppan Gergely.
"Talán az lehetett a mostani lépés oka, hogy nem akart a 22-i kamatdöntő ülésen túl nagyot vágni a jegybank, ezért a csökkentés egy részét most előrehozta" - mondta el kérdésünkre a döntéssel kapcsolatban Németh Dávid, az ING Bank szakembere. Szerinte ha a mostani lépést kedvezően fogadják a piacok, akkor 22-én akár jöhet az újabb kamatvágás, valószínűleg hasonló mértékben. "A bankok oldaláról is lehetett egyfajta nyomás az MNB-n, hogy csökkentse a kamatot, ugyanis az októberi 3 százalékos rendkívüli emelés után nagyon megdrágultak itthon a forinthitelek" - tette hozzá az elemző.
A közelmúltban több gazdasági szakember is nyomást gyakorolt az MNB-re, mindkét oldalról támadták a magas alapkamat miatt. Az Mfor-nak adott interjújában Kupa Mihály volt pénzügyminiszter óvatos lépéseket javasolt a kamatcsökkentés terén, szerinte a jövő év második fele előtt nem valószínű, hogy hat százalékig vágható a kamatszint. Matolcsy György, a Fidesz gazdaságpolitikusa úgy véli, hogy már az IMF-szerződés aláírása után rögtön 7,5 százalékra mérsékelhette volna a jegybank az alapkamatot, majd nem sokkal később hat százalékra csökkenhetett volna a ráta.
"A jelenlegi magas kamatszint fájdalmas a magyar gazdaságnak, de ennél is fájdalmasabb, ha megbomlik az ország pénzügyi stabilitása" - mondta el ezzel kapcsolatban Simor András a jegybank sajtótájékoztatóján.
