A magyar tőzsde legutóbb 2007-ben, vagyis még a válság előtt járt olyan magasságokban, mint idén. A válság aztán - ahogy más piacokat is - megtépázta a hazai kereskedést; lejtmenet, mélypontok, majd lassú oldalazás előzte meg az idei kimagasló évet. Cikkünk írásakor noha csökkenéssel zárt a BUX-index, a lecsorgás mértéke minimális, alig több mint fél százalékos volt, ám karácsony előtt volt olyan hét, amikor szinte minden nap újabb történelmi rekordról számolhattunk be. Elsőre egészen novemberig kellett várni.
Az év eleji 24 ezer pontról év végére 32 ezer közelébe emelkedett a BUX-index, ami 33 százalékos erősödést jelent. Történt mindez annak ellenére, hogy a piaci hangulatot alapvetően olyan események is befolyásolták idén, melyekre
szinte senki sem számított. Ilyen volt a Brexit, vagy Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson.
(Forrás: eco.hu)
A BUX mellett a vezető részvények is kiemelkedően muzsikáltak, hiszen
- az OTP 2008 januárja,
- a Mol 2011 júliusa,
- a Magyar Telekom 2012 májusa óta nem állt ilyen magas árfolyamon,
- a Richter esetében pedig abszolút rekordról beszélhetünk, soha nem volt ilyen drága a papír.
Innen még csak feljebb lehet?
A kedvező piaci hangulatra alapozás mellett a főtulajdonos, Magyar Nemzeti Bank külön stratégiával is szeretne nagyobb "életet lehelni" a magyar piacba, szeretnék, ha a vállalkozások piaci forrásból finanszíroznák beruházásaikat, fejlesztéseiket.
Ennek érdekében márciusban a Budapesti Értéktőzsde igazgatósága egy ötéves stratégiát fogadott el, melynek
öt alappilére van:
- sikeres tőzsdei bevezetések
- kormányzati támogatás
- a piacszerkezet megújítása
- befektetői bázis erősítése
- kötvénypiaci, derivatív piac, árupiac erősítése.
Nagy Márton, a tőzsde elnöke a stratégia bejelentésekor elmondta: a BÉT a kormány támogatásával kívánja végrehajtani a fentieket. A BÉT kapitalizációja most a magyar GDP 18 százalékát éri el, amit 30 százalékra akarnak növelni.
Újak és kivonulók
A magyar tőzsdén idén két új szereplő is felbukkant: az Alteo és a Duna House. Mindkét esetben a részvényjegyzéseket őszre - még az amerikai elnökválasztást megelőzően - időzítették, némileg egymást is fedve. Igaz, a Duna House már 2015 év végén tőzsdére ment volna, de akkor egy jogszabályi változás, a jutalékplafon bevezetése megakasztotta a folyamatot, tekintve, hogy érezhetően befolyásolta a cég működési környezetét.
A részvénykibocsátás a Duna House esetében szinte várakozáson felüli volt, hiszen a szükséges 1,5 milliárd forintot is meghaladta a forrásbevonás mértéke,
3,3 milliárd lett. Az Alteo a tervezett 3 milliárdból mindössze
1,4 milliárdot tudott bevonni.
mfor.hu