Hétfőn jelentette be a Mol, hogy kézhez vette az orosz Surgutneftegaz keresetét, a csörte december elején folytatódik a Fővárosi Bíróságon. A lépés némiképp meglepő volt azok után, hogy az utóbbi hetekben a magyar kormány is elismerte: tárgyalnak az oroszokkal a Mol-tulajdonrész megvételéről.
Venni vagy nem venni?
Az elmúlt hetekben arról lehetett hallani, hogy a magyar állam venné meg az orosz Surgutneftegaz 21 százalékos Mol-pakettjét, sőt egyesek a vételárat is tudni vélték, 1,6 milliárd euróról (közel 450 milliárd forint) szóltak a hírek. A tárgyalások tényét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is megerősítette, azonban részleteket nem árultak el. Ezzel elvileg az oroszok is jól járnának, hiszen tavaly márciusban 1,4 milliárdért vették az osztrák OMV-től a tulajdonrészt.
A Surgut most azért perli a Molt a Fővárosi Bíróságon, mert a magyar vállalat Igazgatósága április 20-án elutasította a tulajdonos részvénykönyvi bejegyzését, így képviselőjük nem vehetett részt az éves közgyűlésen.
Az orosz cég tavaly is bíróságon támadta meg, hogy nem vehetett részt a közgyűlésen, akkor törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek a Fővárosi Bíróságon.
"Két eset lehetséges: vagy a per is része az oroszok és az állam közötti tárgyalási folyamatnak, azaz a Surgut nyomást próbál gyakorolni a magyar kormányra, vagy pedig megakadtak a tárgyalások a felek között" - vázolta fel az mfor.hu kérdésére Szegner Balázs, az Equilor elemzője.
A magyar cég igazgatósága mellett egyébként annak idején a Magyar Energiahivatal is elutasította a Surgutneftegaz részvénykönyvi bejegyzését, mivel az orosz cég nem fedte fel tulajdonosi szerkezetét - emlékeztet a szakember.
"A per valóban jelzésértékű lehet a magyar kormány számára is, de nem hiszem, hogy érdemi nyomásgyakorlásra alkalmas lenne, mivel nem változtatna jelentősen a mostani helyzeten az sem, ha a Surgut bekerülhetne a részvénykönyvbe" - mondta az mfor.hu kérdésére Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője.
Nem borítaná fel az erőviszonyokat
A Mol tájékoztatása szerint a bíróság december 3-án tartja az első tárgyalást az ügyben. Szegner Balázs szerint az sem írná át jelentősen az erőviszonyokat, ha a Surgutneftegaznak adnának igazat, hiszen a Mol alapszabályában 10 százalékos szavazati korlát van, melyet korábban szintén azért fogadtak el, hogy kordában tartsák az oroszokat.
"Igazából nem sokat jelentene, ha a Surgutnak sikerülne keresztül vinnie tervét a Fővárosi Bíróságon, hiszen 10 százalékos súlyukkal alig tudnának érdemi dolgokat elfogadtatni a közgyűlésen. A jelek szerint azonban valamiért mégis fontos nekik, hogy bekerülhessenek" - véli az Equilor elemzője.
A Raiffeisen szakembere sem vár jelentős árfolyammozgást a per miatt, hiszen szerinte ez nem változtat a helyzeten. "Ha a bíróság a Surgutnak adna igazat, akkor is kicsi a valószínűsége, hogy egy esetlegesen a Mol átvételére irányuló törekvés sikeres lenne" - véli Herczenik Ákos. Arra a kérdésére, miért lehet mégis fontos az oroszoknak a dolog, az elemző így válaszolt: "Azt tőlük kellene megkérdezni".
Beke Károly
Menedzsment Fórum
