Mindez azt követően történt, hogy a jegybank, a Kínai Népi Bank piacnyitás előtt 6,4358 jüan/dollárban állapította meg a napi hivatalos középárfolyamot. A középárfolyam megállapításának új rendjét augusztusban vezették be, hogy - a hivatalos indoklás szerint - több szerepet kapjanak tényleges pénzpiaci mozgások. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan figyelembe veszik a bankközi napi záró devizaárfolyamot, a piaci kereslet és kínálat alakulását és más főbb valuták ármozgását.
A kínai pénzeszköz árfolyama pénteken mélyebbre zuhant, mint az augusztusi többszöri központi beavatkozáskor.
A Reuters hírügynökség a piaci szereplőkre hivatkozva ezzel kapcsolatban megjegyezte, a lépésnek köze lehet ahhoz, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) november végén hozzáadta a kínai jüant a tartalékvaluta-kosárhoz, ami azt jelenti, hogy a jüan 2016 októberétől az amerikai dollár, a japán jen, az angol font és az euró mellett az SDR-valutakosár tagjává válik. Sokan úgy vélték, hogy ezt követően Peking engedni fogja a jüan gyengülését, s az elmúlt napok ezt látszanak igazolni.
Mások szerint a központi bank lépése az amerikai jegybank jövő heti kamatdöntő ülésével van összefüggésben, azt követően ismét a jüan erősödésére lehet számítani. Megint mások azt feltételezik, hogy a jüan gyengítésével ismét a tartósan rosszul teljesítő exportvállalatokat kívánják megtámogatni.
Skandalumok a cégvilágban!
Az augusztusi leértékeléskor elterjedt nézet volt, hogy Peking célja lökést adni a gazdaságnak annak érdekében, hogy teljesülhessen az éves - 7 százalék körüli - gazdasági növekedés célja. Azóta ezt az élet cáfolni látszik, szakértők szerint ugyanis az exportáló vállalatokat a beavatkozás nem húzta ki a bajból, termékeik nem lettek lényegesen versenyképesebbek a világpiacon, még ha az erős jüan kedvezőtlen hatását némileg kompenzálták is. Ezt igazolják a folyamatosan csökkenő külkereskedelmi forgalmi adatok is. Mindeközben a jüan az elmúlt hónapokban a folyamatos erősödés jeleit mutatta.
A piacot villámcsapásként érő augusztusi árfolyam-korrekció érintette ugyan az ázsiai tőzsdéket, de nem következett be "árfolyamháború", a nemzetközi devizapiacot érintő reformlépés következtében nem lassult a reálgazdaság, Kína külföldi befektetései sem estek vissza. Peking azóta többször is hangsúlyozta, hogy nem engedi meg a jüan "szabadesését", s elegendő eszköz áll a rendelkezésére a piac stabilitásának megtartásához.
MTI
