"Noha bizonyos szintű árfolyam-korrekció valóban elfogadható a közép-kelet-európai gazdaságokban, a túlzott mértékű és sebességű leértékelődés piaci zavarokhoz vezethet és kerülendő" - olvasható a Magyar Nemzeti Bank hétfőn délután kiadott közleményében, melyet a forint árfolyamának romlása kapcsán fogalmaztak meg. Ezzel egyidőben a cseh, a lengyel és a román jegybank is hasonló nyilatkozatot tett, azaz megtörtént az első közös fellépés a térségben. A hír hatására a forint 295 alá erősödött az euróval szemben.
Közösen léptek a régió országai
"Korábban hetekig konzultáltunk a cseh, a lengyel és a román jegybank illetékeseivel. Mostanra született meg a döntés, hogy mind a négy jegybank nyilatkozatot ad ki hétfő délután vagy a vezetők adnak interjút" - mondta el Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn a kamatdöntést követő szokásos sajtótájékoztatóján. (Az MNB 9,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot - a szerk.)
Az MNB által kiadott közlemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben indokolt valamilyen mértékű devizagyengülés a régióban, azonban érdemes hosszabb távra tekinteni. "Fontos látni, hogy időközben a legfontosabb exportpiacunknak számító Nyugat-Európában számottevő monetáris és fiskális élénkítés történt, és remélhetőleg további hasonló intézkedések meghozatala van folyamatban. Ez idővel támogatólag hat majd a közép-kelet-európai országok exportja iránti keresletre" - olvasható a közleményben.
Simor András azt is elmondta, hogy egyelőre csak erről a lépésről állapodtak meg, így nem tud arról beszámolni, lesznek-e további közös akciók. A múlt héten olyan hírek is elterjedtek a piacon, hogy a négy jegybank közös kamatemelésre készül, erre azonban nem került sor.
A nyilatkozatok nyilvánosságra kerülése és az MNB kamatdöntése után a forint folytatta meredek erősödését. Hétfőn délután 294,45 forintot kellett adni egy euróért a piacon, míg a dollár ára 228,96 forint volt. A régiós devizákra is pozitívan hatott, hogy a jegybankok igyekeztek megnyugtatni a piacot: a lengyel zloty 4,6107-ig erősödött, a cseh korona pedig 28,1968-ig száguldott a bejelentések után.
3,5 százalékos recessziót vár a jegybank idén
Az MNB a hétfői kamatdöntéssel egyidőben hozta nyilvánosságra frissített inflációs jelentésének főbb számait, melyekkel kapcsolatban Simor András a sajtótájékoztatón elmondta: a korábbinál jóval pesszimistább növekedési kilátásokkal számolnak, az idei évre 3,5 százalékos csökkenést, jövőre pedig 0,5 százalékos recessziót várnak a magyar gazdaságban.
"Ebben sok minden szerepet játszik a külső környezet romlásától a belföldi hitelezés korlátaiig. Azonban úgy véljük, hogy a kormány által bejelentett költségvetési intézkedések rövid távon szintén a növekedés ellen hatnak" - hangsúlyozta a jegybank elnöke.
Simor András szerint a miniszterelnök által meghirdetett adóátrendezés és kiadácsökkentés csupán hosszú távon lehet jó az országnak. Kiemelte, hogy a hétfői kamatdöntésben meghatározó szerepe volt a frissített inflációs jelentésnek. Azért nem volt lehetőség további kamatcsökkentésre, mert romlott a régió kockázati megítélése, tette hozzá.
Az infláció tekintetében a jegybank úgy véli, hogy az idén meghaladhatja a 3 százalékos célt, 2010-ben azonban a jelek szerint visszatérhet ez alá. Az idei évre 3,7, jövőre pedig 2,8 százalékos fogyasztói ár-emelkedéssel számol a nemzeti bank, és ebben már benne van az áfa-emelés hatása - emelte ki Simor András.
Továbbra sincs árfolyamcélja az MNB-nek
"Nincs olyan konkrét árfolyam, ahol beavatkoznánk, a jegybanknak továbbra sincs konkrét árfolyamcélja, már egy jó ideje lebegő árfolyam van hazánkban" - reagált Simor arra a kérdésre, milyen euróárfolyamnál avatkozna be kamatemeléssel az MNB. Azzal kapcsolatban, hogy beavatkoztak-e már a forint védelme érdekében a piacon, a jegybank elnöke így válaszolt: "Soha nem fogom megerősíteni vagy cáfolni, mikor és mennyit interveniáltunk."
Kiemelte azt is, hogy szerinte a mostani forintárfolyamon a magyar gazdaság megváltozott körülményei is tükröződnek. Azt nehéz megjósolni szerinte, hogy bizonyos konkrét árfolyamok milyen hatással lehetnek a hitelportfólió minőségére, azaz a hitelek mekkora része dőlhet be.
Simor András hangsúlyozta azt is, hogy az új inflációs jelentésben már a mostanihoz közeli forintárfolyammal számoltak, azaz a mostani gyengülés már nem lesz jelentős hatással a pénzromlás ütemére. A teljes inflációs jelentés egyébként szerdán jelenik meg, most csak a főbb számokat közölte a jegybank.
Euró: minél előbb, annál jobb
„A jegybank 2001-ben is azt mondta, hogy minél előbb be kell vezetni az eurót. Ehhez jelenleg is tartjuk magunkat, azonban előbb teljesíteni kellene a maastrichti kritériumokat” – hangsúlyozta Simor. Szerinte az infláció és a költségvetési hiány tekintetében van esély arra, hogy középtávon is teljesüljenek az elvárások, a másik két kritériummal azonban bajban vagyunk.
„Az államadósság most jelentősen meghaladja az elvárt 60 százalékot, ráadásul emelkedik. Olyan intézkedéscsomagra lenne szükség ennek leszorításához, mely növekvő pályára tudná állítani a magyar gazdaságot. Az állampapírpiacon pedig a kockázatoknak kellene csökkenniük ahhoz, hogy a hozamok az Unió által elvárt szintnek megfelelően alakuljanak” – fejtette ki a jegybank első embere.
A Reformszövetség szombaton meghirdetett programjával kapcsolatban Simor András elmondta: ugyanazokra a problémákra fókuszál, melyekre az MNB is felhívta már a figyelmet, nagyjából találkozik a jegybank korábbi javaslataival. „Ez egy elég jól kidolgozott csomag. Nem fájdalommentes, de kérdés, hogy ha nem valósul meg, akkor az kinek és mennyire lesz fájdalmas” – véli a jegybank elnöke.
