Szinte mindenből a cél felett adtunk el
A tervezett 383 milliárd forint helyett 412 milliárd forint értékben adott el magyar állampapírokat januárban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A legnagyobb túlteljesítés a rövid futamidő esetében volt: a 3 hónapos diszkont kincstárjegyekből 15 milliárd forinttal ment el több a tervezettnél. Ez valahol természetes is, hiszen ha már ilyen rövid távon sem bíznának hazánk fizetőképességében, akkor nagy bajban lennénk.
A legsikeresebb három hónapos aukció január 17-én volt, amikor az eredetileg tervezett 45 milliárd forint helyett a magas keresletet látva 55 milliárdot adott el az ÁKK. A kereslet egyébként végig megnyugtató volt, hiszen egyedül január 24-én volt 100 milliárd forint alatt a benyújtott ajánlatok összege, amihez az is hozzájárult, hogy akkor az aukció csak néhány órával előzte meg az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntését, melyen a piac többsége kamatemelést várt, ezért kivárás jellemezte az aukciót is.
A 12 hónapos diszkont kincstárjegyek aukcióján nem volt sikersztori a január, hiszen az eredetileg tervezett 90 helyett csak 80 milliárdnyi papírt sikerült eladni. A kudarc a január 5-én tartott aukciónak volt köszönhető, amikor 45 helyett csak 35 milliárdnyi papír talált gazdára.
A hosszabb futamidőkön rendre kisebb a tervezett kibocsátás is, de januárban mindhárom éven túli papír esetében sikerült túlteljesíteni a célt. A hároméveseknél 30 helyett 40 milliárdnyi kötvényt szívott fel a piac, az ötéveseknél a 22 milliárdos tervvel szemben 30 milliárd forintot adtunk el, míg a tízéves állampapírok esetében hatmilliárd forinttal teljesítettük túl a 16 milliárdos tervet.
Minden futamidőn jelentősen csökkentek a hozamok
Hazánk javuló kockázati megítélését jelzi az is, hogy az összes futamidő esetében csökkentek a hozamok januárban, vagyis lényegesen olcsóbban tudtuk finanszírozni magunkat. A 3 hónapos diszkont kincstárjegyek esetében a január 3-án tartott aukción még 7,67 százalékos átlaghozamot kellett fizetni, ez a hónap utolsó értékesítésén már csak 7,41 százalék volt. Ez persze még mindig azt jelenti, hogy közel fél százalékos kamatemelést áraznak a befektetők rövidtávon.
Az éves magyar kincstárjegyek esetében a hozam január elején még 10 százalék közelében volt, majd ez 8,19 százalékra csökkent a hónap második aukcióján. A másodpiacon eközben már 8 százalék alá esett a jegyzés, hétfőn 7,83 százalék volt. (Ráadásul az első febuári aukció 8 hónapja nem látott túljegyzést és 7,85 százalékos hozamot hozott).
Az éven túli állampapírok közül a 3 éves kötvények hozama az aukciókon szintén csökkenő tendenciát mutatott, hiszen a hónap két értékesítése alkalmával először 9,44 százalékos, majd 8,41 százalékos átlagos hozam alakult ki. A másodpiacon hétfőn már 8,6 százaléknál jártak a kötvények.
Az ötéves papírok esetében is jóval 9 százalék alatti hozamokat kellett fizetnünk, a január 26-i aukción 8,64 százalékon mentek el átlagban a kötvények, míg a másodpiacon ez kissé emelkedett a hónap végére, így 8,84 százalékos jegyzés mellett cseréltek gazdát. A 10 éves államkötvények aukciós hozama szintén 9 százalék alá, 8,7 százalékra esett, viszont a másodpiac ebben az esetben is a hangulat enyhe romlását mutatta a hétfői 8,93 százalékos hozamszinttel.
Miért jó az, ha jobban eladósodunk?
Az ÁKK az adott időszak aukcióit általában ahhoz igazítja, hogy mennyi az aktuálisan lejáró kötvény, hiszen azokat kell kiváltani. Ezért első ránézésre talán indokolatlannak tűnhet a tervezettnél több papírt eladni, hiszen egyszerű logika alapján az csak növeli Magyarország eladósodottságát. Ugyanakkor elővigyázatossági szempontból nem árt, ha van némi mozgástere az államadósság kezelőnek.
Tételezzük fel például, hogy az év hátralevő részében valamilyen sokk miatt romlik a kötvénypiaci hangulat. Ez a sokk lehet akár külső is, például ha az eurózóna válságán továbbra sem tudnak úrrá lenni a politikusok, illetve lehet belső, mondjuk ha nem tudunk megállapodni az IMF-fel és az EU-val egy újabb hitelcsomagról. Ezekben az esetekben lehet, hogy a kitűzött mennyiséget sem tudnánk értékesíteni kötvényekből, mivel nem lenne elegendő ajánlat, vagy csak olyan magas hozam mellett vinnék el, amin az államnak már nem éri meg finanszíroznia magát.
Egy ilyen külső vagy belső sokk esetében jöhet jól az, hogy most az ÁKK a terv felett adott el államkötvényeket, így ugyanis később lehet mozgástere, nem feltétlenül kell majd az összes lejáró kötvényt azonnal megújítani. Hasonló stratégiát alkalmazott az állam 2011-ben a devizafinanszírozás biztosításakor is, amikor a tavaszi pozitív piaci hangulatot kihasználva az éves szükséglet egészét a piacra dobtuk, ami mint utólag beigazolódott, jó döntés volt.
Persze a terv feletti értékesítésekkel is érdemes óvatosan bánni, hiszen ahogy bármikor jöhet egy külső sokk, úgy az is benne van a pakliban, hogy tovább javul majd a hangulat, és az év hátralevő részében még a jelenleginél is alacsonyabb hozamok mellett is hajlandók lesznek finanszírozni Magyarországot a befektetők.
Beke Károly
mfor.hu
