Az mfor.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közölt adatokból igyekezett utánajárni annak, mekkora terhet ró a magyar háztartásokra az, hogy sosem volt ilyen drága a svájci frank. Ha csak az elmúlt pár hónap eseményeit nézzük, akkor megállapítható, hogy több százmilliárddal nőtt a hitelállomány forintban úgy, hogy közben frankban lényegében stagnált, sőt a törlesztések és a hitelátváltások miatt kismértékben csökkent is.
Csúcsot csúcsra halmozunk
Az MNB adatai szerint május végén 4400,7 milliárd forint volt a háztartások frankhitel-állománya, ez a hóvégi 193,55-ös árfolyammal számolva 22,7 milliárd frankot jelentett. Ezen belül a legnagyobb részt a lakáscélú hitelek tették ki, melyek 2230 milliárd forint értékben voltak, de jelentős volt a szabad felhasználású frankhitelek állománya is, mely 1881,2 milliárd forinton állt.
Július végére 4655,4 milliárd forintra emelkedett a teljes állomány köszönhetően az akkor tapasztalt 209,67-es árfolyamnak. Ha az akkori 22,2 milliárd franknyi hitelállománnyal számolunk, és a keddi 222 forintos frankárfolyamot vesszük figyelembe, akkor augusztus végén 4928,3 milliárd forintnyi lehet a frankhitelesek összes terhe. Mindez tehát azt jelenti, hogy három hónap alatt több mint 525 milliárd forinttal nőtt az állomány, miközben a hitelesek többsége törlesztett.
Ebből az összegből számításaink szerint augusztus végén 2516,6 milliárd forint volt a lakáscélú frankhitelek állománya, ez tehát több mint 320 milliárddal emelkedett május óta. A szabad felhasználású hitelt felvett ügyfelek 1991,8 milliárd forinttal tartoznak a bankoknak, míg az autóhitelek 228,2 milliárd forintot tesznek ki.
Rosszul jártak, akik két-három éve vettek fel hitelt
A frankhitelezés felfutása egyébként jórészt 2005-2008 közöttre tehető. A jegybank idősorából kiderül, hogy 2005-ben havi szinten nagyjából 10-20 milliárd forintnyi lakáscélú hitelt helyeztek ki a bankok svájci frankban. A csúcs 2008-ban, közvetlenül a válság kitörése előtt volt, 2008 októberében 78,8 milliárd forint volt az új hitelállomány, majd ez novemberre 50,1 milliárdra, decemberre pedig 25,1 milliárdra csökkent. 2009 áprilisa óta a hitelállomány egyszer sem érte el a havi 5 milliárd forintot, majd idén április óta az egymilliárdot sem.
Mindez azt jelenti, hogy a jelenleg frankhitellel rendelkezők többsége 145-175-ös árfolyamon vette fel a hitelét, azaz nekik mára akár ötven százalékkal is nőhetett a törlesztőrészletük a forint gyengülése miatt. Ráadásul az előrejelzések szerint nem is számíthatnak sok jóra, hiszen az elemzők szerint a közeljövőben akár 230-240 forintos frankárfolyam sem elképzelhetetlen, és a következő egy évben nem is várható gyökeres változás.
A lakáscélú hitelek esetében azzal sem vigasztalhatják magukat az ügyfelek, hogy már csak egy kicsit kell kibírni, és lejár a hitel, hiszen mindössze öt éve kezdődött a felfutás a frankhitelek piacán, ezek a lakáshitelek pedig jellemzően 20-25 éves futamidejűek. Az MNB idősora alapján július végén a 2376,8 milliárd forintnyi lakáscélú hitelből mindössze 8,3 milliárd volt öt éven belüli lejáratú. A maradék 2367,6 milliárd még hosszú évekig fogja terhelni a pénztárcákat.
Beke Károly
mfor.hu
