<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		

Tavaly negatív rekordot ért el az értékesített új otthonok száma Budapesten, derül ki egy aktuális felmérésből. Az eladatlan készlet az első félévben tetőzhet.

Az új lakások piacát sújtotta leginkább a válság a lakáspiacon – ezt jelzi, hogy a tavalyi második félévben sokéves mélypontot ért el a piaci felszívás (az értékesített lakások száma) a fővárosban, áll az Otthon Centrum szerdán közzétett elemzésében.


Tizedére csökkentek az eladások

"Az arányok megdöbbentők: tizedannyi lakás talált gazdára tavaly júliustól decemberig, mint a 2005-2006-os időszakban, és még az egy évvel korábbi, 2008. II. félévi darabszám is hétszer ekkora volt" - emelte ki Nagygyörgy Tibor, az ingatlanközvetítő cég vezérigazgatója.

2009 egészében alig több mint 1600 újépítésű társasházi lakást értékesítettek a fővárosban - legtöbbet (egyenként több mint 200-at) a XI., a X. és a XIV. kerületekben. A hagyományosan közkedvelt VIII., IX. és XIII. kerület viszont hátrébb sorolódott a ranglistán, részben a szűkülő kínálatnak köszönhetően.

Tavaly fordult elő egyébként először nagyobb számban, hogy a válság előtt vásárolók közül sokan visszaléptek a vételtől. Emiatt sok beruházásnál 2009-ben több lakás közül lehetett választani, mint egy évvel korábban.

6800 eladatlan lakás a piacon

Míg az értékesített új lakások száma valószínűleg évtizedes negatív rekordot döntött, az átadott készlet (az eladatlan lakások száma a már átadott beruházásokban) most először haladta meg a háromezret, s 2009 végére mát 3800-ra nőtt. Emellett a még épülő beruházásokban is gazdára vár közel 3000 lakás, azaz már mintegy 6800 lakásból választhatnak az érdeklődők.

Ennek oka, hogy 2009-ben mindössze tíz százalékkal, hétezerre csökkent a megépülő lakásszám 2008-hoz képest – azaz a visszaesés üteme sokkal kisebb, mint az eladásoknál. Az összeszűkült piacon a beruházói lendület mindmáig kitart, a már megkezdett építkezéseket a csökkenő kereslet ellenére többnyire befejezik a fejlesztők.


Igaz, idén már ezen a területen is jóval nagyobb visszaesés várható: az újonnan piacra kerülő lakásszám megfeleződhet, s elindulhat az eladatlan készlet felszívódása. Összességében az első félévben, 4500 körül tetőzhet az átadott lakáskészlet Budapesten.

Most érdemes vásárolni?

Az Otthon Centrum szerint a vevőknek most érdemes körülnézni a piacon – emellett szól a januári illetékcsökkenés, az ingatlanadó eltörlése, valamint a beruházói akciók. A hitelkérelmeket érdemes február végéig beadni, hiszen márciustól csak jóval szigorúbb feltételekkel és magasabb önerővel lehet majd lakáshitelhez jutni.

A kereslet korábbi évek szintjére történő visszatérésével bizonyos kerületekben akár fél- egy éven belül is felszívódhat az eladatlan készlet. Az újonnan elinduló beruházásokban pedig minden bizonnyal a mostaninál magasabb áron lehet majd lakást venni, mivel a beruházási költségek és a finanszírozási költségek is nőttek – a bankok a korábbinál lényegesen magasabb saját erőt kívánnak meg a fejlesztőktől.

Áfacsökkentéssel a kereslet növeléséért?

Nagygyörgy Tibor szerint a jelenlegi helyzet "egészségtelenül túlkínálatos piaci környezetet jelez. A kormányzat részéről vannak intézkedések, melyekkel gyorsabban visszaállítható lenne az egyensúlyi helyzet, azaz az eladatlan lakáskészlet csökkentése a kereslet beindítása által, majd az új építkezések ösztönzése. A GDP megtermeléséből és a foglalkoztatásból egyaránt 10 százalék körüli arányban részesedő ingatlaniparágra már csak súlyánál fogva is nagyobb figyelmet kellene fordítani" - emelte ki Nagygyörgy Tibor.

Úgy véli: plusz kiadással nem járna, sőt, nőhetne is az államháztartás bevétele, ha például az új lakások kedvezményes, öt százalékos áfakörbe kerülnének, akár csak átmenetileg is, a kereslet élénkítése érdekében. Könnyen számszerűsíthető hasznot hozna, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg 40-50 százalék között van egy lakás bruttó bekerülési költségére vetített állami bevétel (áfa, adók, járulékok, illetve a foglalkoztatás miatt szociális és munkanélküli ellátásokon való megtakarítás), állítja az Otthon Centrum vezére.

"Az alacsonyabb áfa és a csökkenő építési költség egyrészt árcsökkenést tenne lehetővé, másrészt az élénkülő beruházási kedv biztosabb adóbevételt jelentene, illetve a munkahelyteremtés által csökkennének az állam szociális és ellátási költségei. Hasonló pozitív hatása lenne - csökkenő építési költségek, fehéredő szektor, így magasabb adóbevételek, alacsonyabb szociális kiadások -, ha az építőipari cégeknél dolgozó fizikai dolgozók számára "Start Építő" kártya biztosítanának 2-3 évre, amelynél csak minimálbéres vagy még alacsonyabb közterheket kellene megfizetni" – tette hozzá Nagygyörgy Tibor.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.