Szerdán lesz eredményhirdetés az EKB legújabb pénzszórása kapcsán, ezen program keretében a bankok 3 éves futamidőre vehetnek fel 1 százalékon hitelt, cserébe államkötvényeket, vállalati kötvényeket, sőt a legutolsó módosítás alapján akár banki hiteleket is elhelyezhetnek fedezetként. A 3 éves hiteleket leghamarabb egy év múlva fizethetik vissza. A legfrissebb hírek alapján a görög kötvényeket nem lehet fedezetként elhelyezni a tender keretében, ami egybevág a múlt heti piaci megállapodásokkal, ez tehát nem okoz különösebb aggodalmat a piacokon. Ám az olasz, spanyol, portugál kötvények mind részt vehetnek a buliban, írta elemzésében az Equlior.
489 milliárd volt az első kör eredménye
Tavaly decemberben 489 milliárd euró értékben vettek fel hiteleket a bankok, a nettó összeg azonban mindössze 210 milliárd euróra rúgott, hiszen a bankok már, rövidebb futamidejű tendereken nem vettek részt, hogy az 1 hónapos, 3 hónapos, 1 éves konstrukciók helyett 3 évig nyugodtan alhassanak ezen összege felett. A piaci konszenzus 450-550 milliárd euró közötti összeggel kalkulál, ám vannak egészen extrém várakozások is (például 3000 milliárd euró). Az Equlior elemzői ennél kisebb számmal, 400 milliárd euró körüli összeggel kalkulálnak, lévén a banki sebeket a tavaly decemberi program már begyógyította, és a piaci kereskedési lehetőségek is szűkültek a két hónappal ezelőtti helyzethez képest.
A kereskedelemi bankok mellett számtalan új szereplő (pl. autóipari konszernek pénzügyi leányai, kisebb bankházak) is részt vehetnek a holnapi szeánszon, ergo jócskán bővült az igénybevevők köre. Ráadásul a fedezeti követelmények is enyhültek, ami eleve magasabb számot indokol. Az elsődleges motiváció a pénzcsinálás, hiszen az 1 százalékos felvett hitelt néhány hónapos futamidejű államkötvényekbe helyezve könnyedén lehet 3-4 százalékos hozamot realizálni.
Emellett a banki mérlegeket is meggyógyítja a projekt, mivel kis költség mellett ezeket az összegeket az EKB-nál is lehet parkoltatni, ez pedig érdemben javítja a bankok tőkemegfelelési mutatóit. Az LTRO-program keretében felvett összegek ugyanis beleszámíthatnak a tőkepufferbe, ami kapóra jön, ha figyelembe vesszük az európai bankokra vonatkozó követelményeket. Június végén ugyanis mindegyik eurózónás pénzintézetnek meg kell felelnie a 9 százalékos tőkestabilizációs mutatónak a tavaly év végi EBA stressz tesztekkel összhangban.
A decemberi helyzettel ellentétben jóval kisebbek a perifériás állampapírok felára, vagyis a zsebre tehető nyereség is zsugorodott. A bankszektor jelentős, majdnem 500 milliárd eurós összeget parkoltat az EKB egynapos betéteiben, ilyen környezetben tehát a szándék az újabb hitelfelvételre sokkal limitáltabb lehet. Ráadásul a napokban lejáró EKB-tenderekből származó pénz ezúttal kevesebb 200 milliárd eurónál, szemben a tavaly decemberi majd' 300 milliárd eurós összeggel.
Mindezek mellett a reputáció kapcsán is kedvező lehet, ha valaki távol marad a tendertől. A Deutsche Bank első embere (Ackermann) egy februári interjúban jelezte, hogy tavaly nem tettek a karácsonyfa alá EKB-pénzt, és úgy tűnik, hogy PR-okokból a mostani EKB-rendezvényről is üres zsebekkel távoznak (azaz nem vesznek fel hitelt).
Nem az újabb pénzosztásra fognak emelkedni az árak
Az Equlior elemzői úgy vélik, hogy az elmúlt hetek felívelését követően inkább kiábrándulás jöhet a börzéken az EKB-tendert követően. Ez a várakozásuk akkor is áll, ha a főösszeg jóval meghaladja a 450-550 milliárd eurós értéket. Véleményük szerint ugyanis a piaci szereplőket már két hónapja az a várakozás élteti, hogy temérdek likviditás árasztja el a börzéket február végén. Ezen befektetők inkább abban lehetnek érdekeltek, hogy egy megugrásban értékesítsék eddigi eszközeiket és zsebre vágják a profitot, így a mostani friss pénz a következő napokban nem feltétlen fog felhajtóerőz jelenteni a piacokon. A szakemberek szerint ugyanakkor egy korrekció után az optimista hangulat visszatérhet.
mfor.hu
